Románia - Erdély - Székelyföld - Gyergyószentmikós


Hargita megye harmadik legnépesebb városa 810 m átlagos tszf. magasságban, a Gyergyói-medence keleti szélén települt. A Gyergyói-medence tájszervező központja.

Várszeg, az örmények lakta városrész, ma a várostest szerves része. A Márton Áron utcában az örmény családok házai láthatók.

Gyergyószentmiklós az ország egyik hideg pólusának számít. A fagyos napok évi száma meghaladja a 160-at.

Gyergyószentmiklós ezelőtt 390 évvel, 1607-ben kapott vásárjogot és ezelőtt 90 évvel, 1907 decemberében nyilvánították várossá. A december 6.-i Szent Miklós nap a város lakóinak az ünnepe.

Fő közlekedési útvonala a 12-es országút, amely Csíkszeredával (62 km) és Maroshévízzel (42 km a vasútállomás) kapcsolja össze. Parajd irányából a Bucsin-tetőn (1287 m) keresztül a 13B műúton (65 km), Székelyudvarhely felől (65 km) a Libán tetőn keresztül haladó 138-as megyei úton közelíthető meg. Gyilkostó felé a 12C műút vezet. (a központból 29 km). A gyergyói "körút"(Gyergyószentmiklós - Gyergyóalfalu - Gyergyócsomafalva - Gyergyóújfalu - Kilyénfalva - Tekerőpatak - Gyergyószentmiklós vonalán) 24 km. A székely körvasúton is megközelíthető Csíkszereda illetve Maroshévíz felől.

Séta a központban

Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebb, parkosított kisvárosi főtere. Ez volt a Közép tízes. Mai képe a 19-20. század fordulóján alakult ki, amikor a helyi kézművesek kezdetleges épületeinek helyére emeletes épületek épültek, így a jelenlegi városi kórház és a bíróság. A központban a Szent Miklós - szobor látható, Burján Emil alkotása.

  • Református templom (Szabadság tér 25.) 1895-99 között épült a Szathmáry István ditrói főgondnok ajándékozta telken, a város főterén. A templomot 1899 októberében Bartók György püspök szentelte föl (ekkor a református gyülekezet 200 tagot számlált, 1999 novemberében 1394 református élt a városban). A reformátusok a városban diaszpórában voltak és vannak. Borbáth Pál csíkszeredai református lelkész szervező munkája eredményeként a múlt században megindult az egyházközség élete. A Gyergyói medencében a reformátusok száma közel 1650 lélek (1992-ben), s ebből Gyergyószentmiklóson 1397 fő élt.
  • Gyergyó fiúszék székháza a piac közelében, a bírósági épület helyén volt.
  • Nevezetes épületek a Szabadság téren: 1-11, 13, 15, 17-19, 22, 23, 16, 30. házszámok. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) ezek képzőművészeti műemlékként szerepelnek.
A Márton Áron utcában
  • Római katolikus templom (Márton Áron u. 9-11). Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1753-57 között épült a régi gót templom (1498) helyén, melyet 1629-ben bővítettek ki. A mai templom a barokk jegyeit hordozza. Az építőmester a csíkszentmártoni Fogarassy György volt. A római katolikus templom a város legrégebbi műemléke. 1637-ben cinterem épül, majd 1756-ban újra bővítik. A fallal körülvett templomot barokk stílusban átalakították. A torony egyes részei a gótikus stílusra emlékeztetnek (a befalazott gótikus ablakok). 1995-ben a torony felújítási munkálatai során, a déli oldalfalon napórát tártak föl latin felirattal: Ortus docet bene vivere - Napkelet, taníts meg helyesen élni. Középkori emléke egy pergamenlapokból készült kéziratos Missale. A homokkő kerítésből Nepomuki Szent János festett kőszobra háttal fordul az útnak. A templom védőszentje Szent Miklós, az ő szobra látható a főoltáron.
  • A szomszédban a volt Páli Szent Vince női apácazárda és leányiskola (Fogarassy Leánynevelő Intézet, ma állami iskola) áll, ahol színjátszást, táncot és zenét tanítottak. A zárdát 1876-ban szentelte föl Fogarassy Mihály püspök. A plébánia épülete 1758-ban épült.
  • Fogarassy Mihály erdélyi püspök szobra a római katolikus templom közelében látható.
  • A Márton Áron utcai, 10, 12, 14. házszámok alatti barokk épületek az örmény családok gazdagságát és szépérzékét igazolják.
    • Kopacz ház: a Kopacz-család építette az 1800-as évek elején, barokk stílus jegyeit hordozza;
    • Bocsánczy-ház: 1733-ban épült, értékes eleme az 1841-es évszámmal ellátott ablakrács, a kovácsmesterség remekműve;
    • Kövér-család háza az 1810-es tűzvész után épült. Lakói állatkereskedelemmel foglalkoztak, a kapun címerük is volt.
    • Czárán-ház (Márton Áron u. 7): a 17-18. században épült. A fenti négy épület Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepelnek.
  • A Mezőgazdasági Iskolaközpont épülete 1785-1790 között épült.
Az Örmény templom utcában
  • Örmény római katolikus templom (Örménytemplom u. 1) A város északkeleti részén, a Gyilkostó felé vezető út jobb oldalán látható barokk templom 1730-1734 között épült. Az egyik bástya padlásán megtalálták a középkori kápolnából származó gótikus oltár Mária-szobrát. A templom egy 1650-ben épült kőkápolna elemeit is őrzi. A templom ékessége a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, valamint Szent Gergely 1752-ben Velencében készült oltárképe. A kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ból való. Az örmény templom erődtemplomnak tűnik, ugyanis a templomot nyolcszögű, meredek cserepes sisakkal fedett két lőportorony és tört alaprajzú kőfal veszi körül. A várfal belső, ablakszerű mélyedéseibe 1750 táján készült mesteri domborművek és festmények láthatók. A cinteremben számos, homokkőből készített síremlék látható. Érdekes egy Ammoniteseket tartalmazó mészkőből készült sírkő, a templomkert kijárata közelében.
  • Az örmény-katolikus plébánia épülete (Örménytemplom u. 4). A 19. században épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Görög Joachim pap idejében (1908) az alábbi jelszó volt a portára vésve: "Sautis causa nemini clausa" (A lelki üdv e háza, senki előtt sincs zárva)