Ahogy Brassó felôl a Küküllô szélles völgyébe vezet az út, hirtelen, két domb közt elénk tárul, középkori pompájában, Segesvár.
E gyönyörü város több-ezer éves múltja, három nép, román, magyar és szász, békés együttélésérôl árulkodik.
Németül Schäßburg, románul Sighisoara, Segesvár egy festôi középkori vár.

A vár és a város a középkorban született. „Castrum Sex“ néven szerepelt az elsô feljegyzésekben, majd 1435-ben már „Sighisoara“ nevet viselte.
A város környékén végzett történelmi ásatások soran, rengeteg, a helybeliek által használt, kô-, bronz- és vasszerszám került a felszínre.

Már 1898-ban, prof.Karl Seraghin által végzett kutatások során, alig 3 kilométerre a várostól, a Nagyküküllô bal partján, bizonyítékokat találtak egy valamikori település létezzéséröl.
Külümbüzô mélységü ásatások során, számos agyagkemencét hoztak felszínre, ezek közül is a legcsodálatosabb és legszámottevôbb egy 150 cm átmérôjü, müvészi díszítésü kemence, mely restaurálás után a Városi Múzeumba került.
Egyéb nyomok számos, vesszôbôl font, agyaggal tapasztott házikó létezzésérôl árulkodnak.
Az itt talált leletek közt találunk emberekrôl, állatokról, madarakról készült égetettagyag szobrocskákat.
Csontból tüt, sípot, gombokat, fésüt, sôt még korcsolyát is készitettek, kôbôl pedig lándzsahegyet, kalapácsot, malomkövet, csiszolókövet.