Tulajdonképpen a tó egy víztározó, ugyanis 1963-64-ben felduzzasztották a Cserna folyót és elárasztottak egy régi települést Csolnakost (Cincis), Csernát (Cerna), Királybányát (Baia Craiului), Ploszkát, Balánatelepet (Balana) és Moara Unguruluit.

A lakosságot Csolnakoscserna faluba költöztették át.

A falu romjai ma is láthatók a víz alatt és a vízszint felett, hiszen a templomtorony kilátszik a vízből.

A csolnakosi tavat azért hozták létre, hogy a vajdahunyadi vasműnek a vízellátása biztosítva legyen.

A Felsőtelektől délre épített, a talapzattól a koronaszintig 48 méter magas duzzasztógáthoz 62 ezer kobmeter betont használtak fel.

A tó vízszintje 27 méternyit is ingadozhat, alacsony vízállásnál láthatóvá válnak az elárasztott házak romjai.

1983-ban másfél megawattos erőművet építettek a duzzasztógáthoz.

A csolnakosi tó délnyugati részében, egy félszigeten állnak Királybánya 18. században épült romai katolikus templomának a romjai.

A víz alá került templomok közül nagy jelnetőséggel bírt a csolnakosi templom, amely a 14., vagy a 15. Században epült.

A középkori templom ötszög alakzatú, keresztboltozatú, gótikus szentéllyel, hálóboltozatú hajóval rendelkezett.