Az 1693-ban elkészült építmény kiemelkedő példája a Brancoveanu-stílusnak.

Horezu város Valcea megye közepén helyezkedik el, Románia Olténia nevű részén.

Körülbelül félúton van a megyeközpont Ramnicu Valcea és Targu Jiu között.

A Horezu-kolostor egy színes tollú éjszakai madárfajról kapta a nevét, méghozzá a macskabagolyról (románul huhurez).

A legenda szerint, azok a mesterek, akik a kolostor építkezésében részt vettek, a törököktől való félelmükben éjszaka kellett dolgozniuk, amikor a macskabaglyok javában énekeltek.

1695. április 25-én az alapító Constantin Brancoveanu több birtokot adományozott a kolostornak Valcea, Dolj, Mehedinti és Ilfov megyékben.

A kolostor épületegyüttese négy elemből tevődik össze: a kolostor templomából.

A templom bolnitája, amelyet 1696-ban építettet a fejedelem felesége, Mária, a Szent apostolok kolostor, építtetője 1698-ban Ioan Arhimandritul és a Szent István kolostor, amely alapítása 1703-ra tehető, nevét pedig a fejedelem fiáról kapta.

A kolostor építőmesterei Istrate (ács), Vucasin Caragea (kőfaragó) és Manea (kőművesmester) voltak.

A festők neve Constantin Ioan, Andrei, Stan, Neagoe és Ichim.

A fejedelem több nyomdát is alapított illetve több könyv nyomtatását finanszírozta, így a Horezu-kolostor erős kulturális központtá vált.

Itt alapította meg híres könyvtárát is, a Constantin Brancoveanu könyvtárat, amely évszázadokon át fennmaradt.

Egy 1791-ben összeállított katalógus szerint a könyvtár birtokában 382 nyomtatott kötet és 46 kézirat volt, ezek közül 115 román nyelven íródott.

A kolostor 1993 óta a Világörökség része.

Látnivalók a Horezu-kolostorban: