Bálványosfürdo Kézdivásárhelytol 20 km-re található, a Bodoki-hegység és a Torjai-hegység találkozásánál 770 és 940 m tengerszint fölötti magasságban.
Körös-körül erdovel borított hegycsúcsok övezik. A vidék mélyében vulkanikus és üledékes kozetek váltogatják egymást, így a feltöro széndioxid és kénhidrogénnak köszönhetoen változatos ásványvízforrás keletkezését segítette elo.
Vegyi összetételük miatt az ivókúrában – gyomor- és bélbántalmak kezelésében kiválóak; a száraz gázfürdokkel, az ún. mofettákkal együtt a szív- és érrendszeri bántalmakban szenvedok fürdokúráját szolgáltató természetes gyógytényezok. Víznek is, gáznak is itt aránylag magas természetes radioaktivitása van. A csend, a negatív ionokban gazdag ózondús levego, a pszichés betegek eldorádójává teszi.
A mai Bálványosfürdo három régi s egykoron muködo fürdotelep összeolvadásából keletkezett.
1895-ben, a Csoma-hegygerinc lábánál, külön fürdotelep született, Csiszár-fürdo néven ismerik.
A másik fürdotelepet a Transilvánia Bank megvette és neve után Transzilvánia-fürdo néven vonult be a honismereti és balneológiai irodalomba.
A Vár-patak völgyében alakult meg, a múlt század utolsó harmadában az elso magyar szénsavpalackozó üzem. Ez a fölötte levo Büdös-barlang tiszta széndioxidgázát palackozta.
Mivelhogy a vidék Délkelet-Erdély egyik leghíresebb gyógyfürdojévé és üdülohelyévé fejlodött, a lepergett száz esztendo alatt, megfordultak itt a hazai és külföldi leghíresebb geológusok, vegyészek, balneológus-orvosok valamint írók is.
A környéken még megvannak a régi gyógyséta-ösvények, s a gyógyszálló fölötti Büdös-hegy oldalában levo Büdös-barlangot (Európa legnagyobb mofettája) is igénybe lehet venni.
A település látnivalói többek között a Bálványos-vár amelynek múltját legendákba, mondákba fuzték a környék lakói. "Óriások és tündérek építették" – mondják. "Aranyhíd hajlott át a toronyból a Büdös-hegyre". Bálványos-vár legendájában egykori valós eseményeket örökített meg a szájhagyomány. Ezek kaptak helyet Jókai említett regényében is. A régészeti ásatások alkalmával itt római kori gyöngyöket, vaslándzsákat, régi kulcsokat, középkori kerámiát találtak.A vár romjaihoz a Liga-pusztán át a Köz-bércre, majd a vár élére hágó Vár útja vezet. Sárga ponttal van jelölve.
A környék más érdekességet is tartogat a turista számára. Ilyenek a Büdös-hegy vulkanikus tömegébe bemélyített ún. "barlangok". Többnyire emberkéz alkotta azokat, hisz kénbányák üregei voltak. Még az 1848–49-i önvédelmi harc idején is innen bányászták a puskapor gyártásához szükséges termésként. Legnagyobb a földrajzi és a balneológiai irodalomból is jól ismert, 14 m hosszú Torjai-Büdös-barlang. Üregébol naponta mintegy 2000 m3 majdnem tiszta széndioxid gáz illan el a környék levegojében. Ma természetes mofetta, falait sárga terméskén-réteg borítja. Enyhén kénsavas – vitriolos – csepegéseit osidok óta szembajok kezelésére használja a nép.
Ez a vidék nagyon gazdag különbözo összetételu ásványvizekben. A környéken olyan gazdagon tör fel a széndioxid a földbol, hogy egyes helyeken hiányzik a növényzet. A nevezett feredoktol kiinduló ilyen völgyet Halál-völgy néven emlegetik a környékbeliek. A madarak ha a gáz szint alá kerülnek elpusztulnak.