A város a Barcaság délkeleti szögletében, a Cenk-hegy lábánál fekszik.
Évszázadokon keresztül gazdag kereskedováros volt, ma Bukarest után az ország második legnagyobb városa.
Brassó nevét eloször 1252-ben említi IV. Béla egyik adománylevele. A latin Corona név, ahonnan a város német neve, Kronstadt ered, 1355-ben fordult elo eloször. Egy legenda szerint a legelso városháza építésekor a földben, fagyökerek között egy koronát találtak. Innen származik az elnevezés, és ezért van, hogy a város címerében egy korona és egy fagyökér található.
Brassó az erdélyi szászok legnagyobb és legjelentősebb városa volt. Igazi fejlodése 1385-ben kezdodött, mikor a török-tatár betörések elol a lakosságot a Köszöru-patak magas hegyekkel körülvett völgyébe költöztették. Ebben az idoben kezdodött a védelmi célokat szolgáló várfal és a Fekete templom építése is.
A reformáció utáni idoktol folyamatosan Brassó volt az erdélyi szellemiség egyik fontos bástyája, német, magyar, román iskolái és kulturális intézményei is voltak.
Napjainkban a városnak 323 ezer lakosa van, melybol 10% magyar anyanyelvű. A szászok száma sajnos már nem éri el az ezret sem.

A Fekete templom
A város legfobb nevezetessége a fotéren található Fekete templom.
Ez a legnagyobb templom Erdélyben, és a legkeletebbre fekvo gótikus templom Európában.
1385-1477 között épült, késogótikus stílusban. Nevét akkor kapta, mikor a Habsburgok felgyújtották a várost, és a templom falait feketére festette a korom és a füst. A gyújtogatás oka az volt, hogy a szászok ellenezték egy császári orség felállítását.
A templombelso szintén lenyugözo látványt nyújt suru, magas oszlopaival, gótikus ablakaival. Legkülönlegesebb kincse a több mint száz darabból álló török szonyeggyujtemény, melyet a város kereskedoi adományoztak a templomnak.
A jobb oldali hajóból nyíló oldalkápolna bejárati ajtaja fölött látható freskó 1476-ból származik. A festményen Mária és a kis Jézus, Szent Katalin és Szent Borbála képe alatt Mátyás király és felesége, Beatrice címere található.
A templom neogótikus oltára 1866-ban készült. Festett szószékének talapzatán Mózes áll a tízparancsolatot tartalmazó kotáblákkal. A szószékkel szemközti falon Brassó és Mátyás király címere látható.
A templom másik büszkesége a 4000 sípból álló Buchholz orgona, melyet a XIX. század közepén készítettek.

További látnivalók
A Fekete templom bejárata mellett található Johannes Honterus bronzszobra, aki az evangélikus vallás elterjesztoje volt az erdélyi szászok körében. Aszobrot 1898-ban állította a város lakossága.
A fotértol északra található a barokk stílusú római katolikus templom, melyet a XVIII. század végén építettek.
A fotér közepén áll a régi városháza, mely 1770-ben kapta ma is látható barokk formáját. Eredetileg a céhek tanácsának székháza volt, ma történelmi múzeum múködik benne.
A fotér másik nevezetes épülete az 1554-ben, jellegzetes erdélyi reneszánsz stílusban épült Hirscher-ház, melyben a Kárpáti Szarvas vendéglo muködik.
A fotértol nem messze található a drótkötélpályás felvonó, ami a 960 méter magas Cenk-hegy tetejére viszi fel a látogatókat.
A fotér és a felvonó között helyezkedik el Brassó legkeskenyebb utcája, a Zsinór utca (str. Sforii).