Ilfov megye vagy Jilfó (románul Judetul Ilfov) Románia megyéje, amely a román fővárost, Bukarestet öleli körül. Közigazgatási központja papíron Bukarest, habár a közigzgatási egységek Buftea városában találhatóak. Szomszédai keleten Ialomita megye és Calarasi megye, nyugaton Dâmbovita megye, északon Prahova megye, délen és keleten Giurgiu megye. A 2002-es népszámlálás szerint a megyében 194 magyar személyt találtak, akik a lakosság 0,65%-át tették ki. 11002 (3,66%) főt kitevő cigány kisebbség után a magyarok a legszámottevőbbek.
A fontosabb folyók, amelyek keresztülhaladnak a megyén a Dâmbovita, a Colentina és a Gruiu. Több tava is van, mint a Cernica, a Snagov-tó és a Caldarusani-tó. Gazdasága korábban elsősorban a mezőgazdaságra épült, az utóbbi években-évtizedekben azonban nagyon sok cég nyitott irodát, termelőüzemet és raktárakat az Ilfov megyei településeken. A megye Románia legfejlettebb régiójává vált.

Fontos iparágai: élelmiszer- és italipar, textilipar, mechanikai alkatrészek gyártása, vegyipar, papíripar, bútoripar, gumiipar, elektronikai alkatrészgyártás, szállítási felszerelések gyártása, elektronikai és optikai berendezések gyártása.
Ilfov jó részét sokáig sűrű erdőség, a Codrii Vlasiei borította, de a román források szerint sok dák település volt itt, köztük a mai Popesti helyén az Arges, folyó jobb partján Argedava, Burebista dák király székhelye. A népvándorlás korában a lovon nehezen járható erdőség jó búvóhely volt – az erdő nevének jelentése "a Vlachok (románok) erdeje", amit román források szerint a környező alföldeken lakó szlávok adtak a területnek. A megyét az Ilfov folyóról nevezték el, amelynek neve szláv eredetű. A név az írott forrásokban először a snagovi kolostor 1482-ből származó adománylevelében jelent meg.

Bukarest (románul Bucuresti) Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja.A Román-alföld közepén fekszik, a Colentina és Dâmbovita-folyóknál.
A legenda szerint Bukarestet egy Bucur nevű pásztor alapította, bár sokkal valószínűbb, hogy Öreg Mircse havasalföldi fejedelem rakta le az alapjait a törökök elleni egyik sikeres csatája után. Bukarest román nevének (Bucuresti) elemei a román "bucurie" (boldogság) és "-esti" (településnév-képző, az -escu többesszáma) szavak. Hivatalos dokumentumok először 1459 szeptember 20-án említik, nevezetesen egy Vlad Tepes fejedelem által aláírt dokumentum erősít meg javaiban egy bukaresti gazdát. Mircea Ciobanu megrendelésére 1558 és 1559 között újjáépült a Curtea Veche (Régi Fejedelmi Udvar) és megépült a Biserica Domneasca (Fejedelmi Templom), Bukarest első jelentősebb építményei. Mindkettő számottevően megrongálódott a XVII-XVIII századi törökjárások, földrengések, tűzvészek során; az udvar romjaiban jelenleg múzeum működik, a templomot többször újjáépítették és jelenleg a város legrégebbi épületeként tartják számon.
Fővárosként először 1659-ben említik, Gheorghe Ghica uralkodása alatt, ekkor kezdődik a város igazi fejlődése. Megjelentek az első kövezett utak (1661), megalapították az első felsőoktatási intézményt, az Academia Domneasca-t (Fejedelmi Iskola, 1694) és felépült a Palatul Mogosoaia (Mogosoaia palota, 1698), ahol ma a Brâncoveanu-múzeum található. Mihai Cantacuzino támogatásával 1704-ben megépült a Coltea kórház. Rövid időn belül Bukarestet is ellepik a mesterek, létrejönnek az első céhek. Míg 1798-ban még csak 30 030 lakost talál a népszámlálás, 1831-ben ez megduplázodik. Megjelennek az első közérdekű építmények, mint a Nemzeti Színház és a Cismigiu Park. Miután 1916 augusztusában Románia hadat üzent a központi hatalmaknak, az osztrák-magyar és német csapatok december 6-án elfoglalják Bukarestet. 1918 tavaszán Románia különbékét kér, és köt. A II. világháborúban a város nem került ostrom alá, így kevesebbet szenvedett, a szovjet csapatok a román átállás miatt ellenállás nélkül szállhatták meg.

Építkezések N. Ceausescu diktatúrája idején:
A hírhedt román diktátor szívügyének tekintette a főváros arculatának átformálását. Bukarest belvárosának ötszáz hektárját eldózeroltatta (az emberiség történelmében feljegyzett legnagyobb méretű, békeidő-beli városrombolás), hogy helyébe észak-koreai mintára a rendszerének kedves szocialista realista stílusúnak nevezett, de valójában neoklasszicista új városközpontot építsen. A város közepén mesterséges dombon épült fel a gigantikus Köztársasági Palota, más elnevezéssel a Nép Háza (Casa Poporului), jelenleg a Parlament Palotája, melyet Ceausescu saját rezidenciájának szánt. Jelenleg ez az épület ad otthont a Képviselőháznak, a Szenátusnak és az Alkotmánybíróságnak. Az épületet a Guiness rekordok könyve is jegyzi: ez a világon a második legnagyobb épület, a Pentagon után, 330.000 m2 alapterületű. A palotától a párizsi Champs Elysées-nél is szélesebb sugárút (Victoria Socialismului, jelenleg Bulevardul Unirii) indul keleti irányba, az ennek mentén felhúzott panelekbe a pártállami elit költözhetett. A forradalom kitörése miatt számos grandomán épület-kezdemény befejezetlenül maradt és jelenleg is üresen áll (Nemzeti Könyvtár, Ifjúsági Ház, Szocializmus Múzeuma / Rádió Ház, piac-komplexumok stb). Bukarestben számos állami vagy magán felsőoktatási intézmény van. A képzési kínálat teljesnek mondható.

Lakosság:
A városnak 2006-ban 2,3 millió lakosa volt. A népességnövekedés -0,7%. 11,6%-a a lakosságnak 15 év alatti, 5,9%-a 75 év feletti. Nemzetiség szerint a lakosság 97%-a román, 1,4%-a roma, 0,3%-a magyar, 0,5% egyéb.
Magyar közösség: A bukaresti magyarok száma hivatalosan 5800 fő, de becslések szerint létszámuk tíz-húszezer főre tehető, ezen felül több ezer magyar köztisztviselő, politikus, illetve újságíró dolgozik itt. A városban működik a magyar tannyelvű Ady Endre Líceum (régi nevén 33-as Iskola): az egyetemen hungarológiai tanszék is működik. Itt jelenik meg az Új Magyar Szó c. napilap, illetve a Bukaresti Közlöny. Az RTV heti 5 órás magyar műsort készít, a Bukaresti Rádió napi egy órás magyar adást sugároz. A magyar kultúra terjesztését a Magyar Kulturális Központ, illetve a Petőfi Ház is biztosítja. Magyar amatőr színjátszók is működnek, Petőfi Színkör néven. A Baratia római katolikus templomban heti kétszer magyarul miséznek. Bukarest 2004-ig magyar képviselővel rendelkezett a román parlamentben.