Constanta megye (Konstanca) Románia délkeleti részén helyezkedik el, Dobrudzsa tartományban, a Fekete-tenger partján.
Székhelye Konstanca (310 471 lakos). Határai északon Tulcea megye, keleten a Fekete-tenger, délen Bulgária, nyugaton Ialomita megye és Calarasi megye.
A megye felszínét a Dobrudzsai-hegység (románul: Podisul Dobrodgei), az ország osi hegységének maradványa, uralja.
A gránit, porfír, fillit és mészkő alkotta Dobrudzsai-tönk egyik, felszínalaktanilag tagolódott része a megye északi részén található, ez a Közép-Dobrudzsai fennsík, melynek felszínének arculata változatos, mert 200-300 méter magas fennsíkok (Dorobantului-fennsík) és dombvidéki tájak kisebb-nagyobb medencékkel, partmenti síkságokkal, alacsonyabb letarolt felszínekkel (Casimcei-fensík) váltakoznak, számos barlanggal és dolinákkal.

Dél felé az idősebb kristályos kőzeteket fiatalabb üledékes takaró borítja, s a tagoltabb, mozgalmasabb felszín átmegy a 100 méter magas kréta-tábla síkságba, ez az egyhangúbb lapos felszín a Dél-Dobrudzsai fennsík, legdélebbi része, a Negru Voda(-fennsík, mely Bulgária felé túlterjed az országhatáron. A Közép- és Dél-Dobrudzsai fennsík között vezet a Bukarestet Konstancával összekötő autópálya, valamint a Duna–Fekete-tenger csatorna. Nyugaton a Dobrudzsai-tönk enyhén lejt a Duna irányába, ahol a folyam széles árterülete választja el a Román-alföldtől. A megye fekete-tengeri partvidékét Tulcea megyétől Mamaiaig alacsony homokos parti síkság övezi, melyet a tenger hullámmorajlása épített fel a Duna-delta szétteregetett hordalékából.

A hullámmorajlás hosszú törmelékgátakat, úgynevezett szárnyturzásokat is épített a partmenti tengerben, s ezek a szárnyturzások szárnylagunákat, majdnem zárt részeket választottak le a tengerből. Mamaiatól délre lösszel fedett, alámosott magas fal (abráziós partfal) kíséri a partszegélyt, melyet mélyre vágódott, megsüllyedt és a tenger által elöntött folyótorkolatok, úgynevezett limánok tagolnak. Ezen a szakaszon a turzásokkal elrekesztett és finom homokkal kitöltött limánokon alakultak ki a tengerpart ismertebb fürdőhelyei (Eforie, Mangalia).
Gazdaság: A 2004-es adatok alapján a foglalkoztatottak száma a megyében 276 100 fő. Ebből 27,4% a mezőgazdaságban, 17,7% az iparban, 14,2% az áruszállításban, 10,4% a személyszállításban és 7,9% az építőiparban dolgozik. Az ország gazdaságilag egyik legjelentősebb megyéje, itt történik az ország kőolaj-kitermelésének 10,3%-a, finomításának pedig a 18,5%-a, a kénsavgyártás 18,2%-a, a műtrágya előállításának a 2,3%-a, a cement 19,2%-a, a gyapjú 1,6%-a, az étkezési olajok előállításának a 10,3%-a és a földgáz-kitermelésének 2,3%-a.
Mezőgazdaság: A megye 565,737 hektárnyi mezőgazdasági használatban lévő területtel rendelkezik, amiből 326,751 hektárnyi magántulajdonban van illetve ebből 431,000 hektárnyi mesterségesen öntözhető. A legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, rozs, cukorrépa.

Ipar: Fontosabb iparágak: nukleáris és vízenergia-ipar (cernavodai atomerőmű, vízerőművek Konstancában, Ovidiuban és Navodariban), gépgyártás, vegyipar (S.C."PETROMIDIA" Constanta), kőolaj- és földgáz-kitermelés, cementgyártás, textil- és ruházati ipar, faipar.
Kereskedelem: A Duna–Fekete-tenger csatornán jelentős az áruszállítás, illetve a megyében találhatóak az ország legjelentősebb kikötői (Konstanca, Mangalia).

Costinesti üdülőfalu Constanta megyében, Dobrudzsában, Romániában. A Fekete-tenger partján, a megye déli részén helyezkedik el. A településen belül egy tó található, melyet egy keskeny földnyelv választ el a tengertől, a tó a község nevét viseli. A falu egy ókori görög település: Parthenopolis helyén áll, a középkor folyamán a falu neve Mangeapunar volt. Az 1960-as években a település Libertatea név alatt jelenik meg a térképeken. A Costinesti nevet Emil Costinescuról kapta, aki román pénzügyminiszter volt 1902 és 1916 között, több alkalommal is. 1960-ig a település még csak egy kis halászfalu volt, ekkor kezdik el kiépíteni a települést üdülőközpontá. A parthoz közel található az Evangelia nevű görög hajóroncs, mely 1960-ban feneklett meg, és a falu egyik legnagyobb látványosságának számít.