Gyergyószentmiklóstól 9 km-re terül el, a 126-os megyei út mentén.
Gyergyóújfalu távolsága pedig 3 km, Tekeropatak (a 12-es országút mentén) 8 km.
Gyergyócsomafalváról Szászfalu (Sasesti) közelítheto meg (3 km; kirajzással keletkezett).
Somlyópataka pedig Szászfalu része. Gyergyócsomafalva Gyergyóalfalu és Gyergyóújfalu között terül el ott, ahol a Nagy-Somlyó vize a Marosba ömlik.
A régi sóút Parajdról a Putna-hágón át a Somlyó vize mentén közelítette meg Csomafalvát. 1992-ben lakossága 4.808 fo (18 román, 4.187 magyar, 3 német).
A község lakossága 1996. január 1-én 4.720 fo volt. Alfaluból vált ki faluosztódás révén 1730-ban.
A Csomafalvi Délhegy (1695 m) északi lábánál terül el, 745-770 tszf. magasságban.
A Nagy-Somlyó hegy 4 km átméroju krátere szintén a falu határában van. Igen gyakori a homérsékleti megfordítottság (inverzió).
Az évi középhomérséklet nem éri el az 5 fokot. 10 borvíz- (ásványvíz) kút is van a faluban. Gróf Teleki József (1799) említi, hogy "Az egészsz faluban a mely 200 lakoból áll, édes víz gyanány borvízzel élnek, mert meg a kutak is savanyu vizek.
Lakják mind szabad székellyek, jobbágy csak 8 van köztek. Töbnyire mind atsok, pálinkát föznek, tutajjal kereskednek, és a nyereségbol gabonát vesznek.
Marhajokat el viszik Moldovába és ott eladják." (Úti jegyzések. 1937. 39). Ásványos vizeit Orbán Balázs is felemlítette.
Római katolikus temploma a régi fakápolna helyén épült. A templom mai állapotában a neogótikus stílus elemeit mutatja.
A templomot Fogarassy Mihály püspök 1878. június 16.-án, Szentháromság napján szentelte fel Szent Péter és Pál tiszteletére.
A faluturizmus kedvelok figyelmébe ajánlott ez a település. A falu közelében kb. 200 olyan hétvégi ház van, amely a csendes természetjáróknak igazi pihenteto lehetoséget nyújt.
Gyalogtúra a Nagy-Somlyó (1576 m) csúcsára (a Nagy-Somlyó-patak völgyében felfelé) és a Csomafalvi Délhegyre (1695 m).