Arges, megye (magyarosan: Argyas) Románia központi részén helyezkedik el. Székhelye Pitesti.
Szomszédos megyék: keleten Dâmbovita megye, nyugaton Vâlcea megye és Olt megye, északon Szeben megye és Brassó megye, délen Teleorman megye. 2002-ben 652 625 lakosa volt, a népsűrűség 95 fő/km2. A lakosság többsége román (96%), a legnagyobb kisebbség a cigány. A megye területe 6862 km2. A domborzat három részre osztható.
Északon vannak a Déli-Kárpátok 2400 méternél is magasabb hegységei, a Fogarasi-havasok, a Jézer-hegység, a Királykő-hegység déli része és a Leaota-hegység észak-keleti része. A Királykő és a Leaota között a Törcsvári-hágó köti össze Argest Brassóval. A megye közepén a magasságok lecsökkennek az Elő-Kárpátok 800 méteres szintjére. A dombságokat mély völgyek szabdalják. A déli rész már a Román-alföldhöz tartozik.
A legfontosabb folyó az Arges. Legmagasabb pont: Moldoveanu-csúcs (2543 m), Fogarasi-havasok.

Éghajlat:
Az éghajlat mérsékelt kontinentális. Az éves átlaghőmérséklet 9.8 °C délen (Pitesti) és 7.2 °C északon (Rucar). A legnagyobb hőmérséklet 41 °C volt, amit 1946-ban mértek Golestien, a legkisebb -31 °C 1933-ban Câmpulungban. Átlagosan 170 a fagy nélküli napok száma. A Fogarasi-havasok gerincén ez csak évi 70.
A csapadékmennyiség évenként 1200-1400 mm a hegyekben, 600 mm délen. Az uralkodó szélirány a nyugati – észak-nyugati, de a legerősebb szél dél-keleti és déli.
Gazdaság:
Fontosabb iparágak: járműipar, kémiai ipar, elektromos berendezések, élelmiszeripar, faipar és textilipar, építőanyagok. Ez az egyik legiparosodottabb megye Romániában. Kőolajfinomító és két autógyár van Mioveniben (Dacia Renault) és Câmpulungban (Aro). Olajat a középső és déli részen termelnek.
Mioveni mellett nukleáris tüzelőanyagot állítanak elő a cernavodai atomerőműnek. Az Arges, folyón több vízerőmű működik, a legnagyobb a Vidraru.

Curtea de Arges, (egyes magyar nyelvű történelmi forrásokban Argyasudvarhely néven szerepel), város a romániai Arges, megyében, Havasalföldön. Lakosainak száma 2000-ben: 32 626 fő.

Története:
Egyes történészek szerint itt székelhetett Szaniszló, a Johannita Lovagrend diplomájában említett államképződmény feje.
A monda szerint a várost 1290 körül alapította Fekete vajda (Negru Voda), aki a Fogarasi-havasokból eszkedett le.
A dák-román kontinuitáselméletet valló történészek szerint Fekete vajda maga "Litovoi" volt.
Itt volt I. Basarab fejedelem udvara, amely az 1330-as magyar támadáskor megsemmisült.
Akkor a fejedelmi udvar ideiglenesen Câmpulung-Muscel-re költözött.
Egy ideig itt működött az esztergomi érsekségnek alárendelt Magyar-Oláhországi római-katolikus püspökség (Mitropolia Ungro-Vlachiei), amelyet 1359-ben I. Basarab fia, Miklós Sándor vajda (Nicolae Alexandru) (1352. november – 1364) alapított.
Később a római-katolikus püspökség megszűnt, és helyét egy ortodox egyházkerület vette át.
A város jelenlegi nevét a 16. század óta használják, miután Neagoe Basarab fejedelem a ma is itt álló ortodox kolostort megalapította.