Székelyderzs Székelymuzsnával egy községet alkot. Udvarhely vidékének határmenti, déli fekvésű települési közé tartoznak.
Tőle délre már szász és román települések következnek.
Különös figyelmet érdemel Székelyderzs, amelynek muemléktemplomát sokan felkeresik.

Unitárius templomerőd
Udvarhely vidékének egyik legjelentősebb műemléktemploma, legrégibb vártemploma.
A művészettörténeti irodalomban a legtöbbet emlegetett udvarhelyszéki unitárius temploma öt bástyát és harangtornyot foglal magában.
Középkori temploma ma is áll, magas kőfal veszi közül. Mint templomerod, egészen sajátos, épen megorzött építészeti formákat hagyományozott ránk.
Több vonatkozásban szász hatásra utal. Székelyderzs építészeti együttese ez egykori Udvarhelyszék egyik legszebb gótikus emléke, muvészettörténetünk egyik legjelentosebb értéke.
Belsejének freskóit 1419-ben festették, a Szent László-legenda egyik legszebb ábrázolását tekinthetjük meg.
A templom stílusa a romantika és a gótika közti átmenetre utal. A késo gótikára utaló építészeti jegyek: magas falak, támpillérekkel, csúcsíves ajtók (7 darab), ablakok (5 darab), boltíves hálóboltozat.
A románkori (13-14. század) templomának (kápolna) bovítésébol, átépítéséből alakult ki a mai formája. Ez a gótikus stílusban való átépítés a 15. század második felére teheto.
A templomerőd várkerítésen belüli területe 1852 m². A templom az öt bástyát és egy harangtornyot magában foglaló, négyszög alaprajzú erodítés közepén áll.
A hajó hossza (a szentéllyel együtt) 28 méter, szélessége 7,25 méter, belső magassága 15 méter, külső magassága 20 méter.
A kettős térfűzésű keletelt épület egységes késo gótikus külsot mutat, bár a hajó korábbi a szentélynél és a késő gótikus erodítésnél.
A templom fedélzete feltűnően magas, eloször csak zsindellyel volt fedve, késobb, 1760-ban cseréppel fedték be (1952-ben találtak egy írásos cserepet is, Máté felírással és 1760-as évszámmal).
A kerítőfal (várfal) 5 m magas. A védőfyosókat 1788-ban bontották le, és ettől kezdve tették alkalmassá raktározásra.
Az 1749-es vizitáció jegyzőkönyve említi eloször, hogy a "kastély" a közönség ingóságainak orzésére szolgál.
A váralak fölött körbefutó védofolyosókat 1788-ban lebontották. A bástyák közül négy a sarkokon, az 5-dik a nyugati fal közepén emelkedik (ez 1834-ben épült).
Az erodítményt feltehetően a 6. század 30-as éveiben fejezik be. A kaputorony melletti bástyát a Petki-család építette.
Errol a legkorábbi adat 1653-ból való. Déli homlokfalán napóra látható (szegletkövén A.D. 1622.).
A torony a déli oldalon emelkedik mintegy 40 m magasságra. Ez a védelmi rendszer legkorábbi tagja.
Egykoriban megfigyelo torony is volt. A bejáróajtó a torony alsó végiben található, vaspántos ajtó zárja le.
Emeleteire a cinterembol külso falépcso vezet, fedett tornáccal.