Felsoboldogfalva a Nagyküküllo és a Garán-pataka összefolyásánál, Székelyudvarhely szomszédságában 467 m magasságban fekszik.
Nevét a Boldogságos Szuz tiszteletére szentelt templomáról kapta.
Elso lakói a tuzvészben elpusztult Cibrefalváról ideérkezett székely telepesek lehettek.
Lakói északi irányban a Hargitára, északnyugatra a pogány mondák színhelyére, a Budvárra látnak.
A Garán-patak jobb partján egykor kastély állt, Budvár utolsó birtokosának, Jánosi Jánosnak a kastélya.
Egyetlen muemléktemploma tornyából látható a Székelyudvarhely határában elhelyezkedo 13. századbeli Jézus Szíve Kápolna.
A muemléktemplom több építészeti korszakból oriz értékes részleteket. A templom hármas téralkotású: a torony (nyugaton), a támpilléres hajó és a közös teto alatt a vele egyszélességu, sokszögzáródású szentély.
Székely-magyar lakossága az Árpád-házi királyok alatt telepedett lakóhelyére.
A települést elso ízben a pápai tizedjegyzék említi 1332-ben Villa Mariae néven. Iskolája már 1592-ben létezett.
A dinamikusan fejlodo falut ma Székelyudvarhelyen "Rózsadombjaként" emlegetik.
Ma már Felsőboldogfalvához tartozik Patakfalva (Valeni), amelynek neve az 1333-as pápai tizedjegyzékben szerepel először. Középkori templomát az 1802. évi földrengés elpusztította, ma már csak a helye tekinthető meg a temető szélén.