A fürdőtelep a Nagy-Homoród és a Fürdő-patak völgyében fekszik, 740-760 magasságban, 18 km-re Székelyudvarhelytől.
A megyeszékhelytől 34, Szentegyháza várostól, melyhez tartozik 6 km-re fekszik. Régen hegyaljai kis település, helyi érdeku szénsavas meleg-hidegvizes szénsavas fürdővel, ma országos jelentoségu ifjúsági üdülotelep, bo vizu borvízforrásokkal (Lobogó, Mária, Csorgó, Homoródi, Ilona, Fenyves források).
Éghajlata jellegzetesen hegyaljai klímára emlékeztet. A nyár meleg, a tél hideg, változó irányú légáramlatokkal.
Az Ilona-völgy többnyire szélvédett. A hegyaljai klíma kiválóan alkalmas a felüdülésre, a gyógyulásra.
A kis üdülotelep a tranzit autós idegenforgalom egyik állomása. Villáiban közel 4000 ifjúsági férohelyet alakítottak ki.
Alkotótábor és konferenciaközpont szerepe erosödoben van. Szálloda, vendéglo és bár várja látogatóit.
Ezen kívül több magánvilla kínálja szálláshelyeit.


A főút menti borvízforrások
Homoródi vagy Vészfarki-forrás Csorgó-forrás Lobogó- forrás vagy Kápolnás-forrás napi 7200 liter vízhozammal; ez a legbovebb ásványvízforrás Homoródfürdon.
Mária-forrás vagy Felső kút Hidegfürdő forrásai Foforrás vagy Klotild-forrás Ilona-forrás Fenyves-forrás vagy Kálmán-forrás Tódor-féle forrás.
A fenti forrásokra jellemző a mikroelemek (Li, Mn, Br. J) viszonylag magas aránya.
Vegyileg a földes-meszes, kloridos savanyú vizek csoportjába tartoznak. Ivókúraként és asztali vízként hasznosíthatók.
Feltehető, hogy a homoródi ásványvizeket már a római idokben használták.

A Földvár romjai
(a Lázon, a régi római út közelében). Téglás Gábor a Várhegy vagy Földvár nevu helyen, az egykori csíki úttól balra (ez a római út nevet is viseli) egy négyszögu, 36x36 méter nagyságú római orhelyet (castellumot) írt le.
Ettől délnyugatra mintegy 200 méterre egy 23x15 méter alaprajzú, római erodítésekre jellemző (i.e. a II. századra teheto) várelemeket figyelt meg.
A két római castellum (katonai orhely) Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében régészeti rezervátumként szerepel.