Neamt megye területét nyugaton magasabb hegyvidéki övezet, a Csalhó-hegység alkotja, közel 1900 méteres csúcsokal. Kelet felé alacsonyodó dombvidék váltja fel a hegyeket, a Moldvai-fennsík, melyet a Beszterce, Moldova és a Szeret folyók termékeny völgye szel át.
A Besztercén Izvorul Muntelui falunál 2950 hektáros víztárolót építettek a Békási-vízerőmű számára. Éghajlata szárazföldi kontinentális, 530-670 mm-es évi csapadékkal.
Lakossága 1930-ban 311113 fő, 1948-ban 357348 fő, 1956-ban 419950 fő, 1966-ban 470206 fő, 1972-ben 523501 fő, illetve 2002-ben 554516 fő volt.
Iparának jelentősebb ágazatai a villamosenergia-termelés, fémfeldolgozás, vegyipar, fafeldolgozás, építőanyagipar. A megye mezőgazdasága a gabona és zöldségtermesztésre épül, ezen kívül a szarvasmarha- és juh-tenyésztése is jelentős.

Karácsonkő város első írásos említésekor (1395) a neve Karácsonkő: „in terra nostra Molduana ante villam Karachonkw”. A román név Piatra lui Craciun ennek a fordítása. A várost nevezték még Târgu Piatranak (azaz kővásár) vagy egyszerüen Piatranak (kő) is. A kommunista időkben nevezték el Piatra Neamt-nak, hogy a kereszténységre utaló nevet eltűntessék.
A Neamt, a város folyójának a neve, és vagy "németet" jelent, vagy pedig egy "csendes" jelentésű szláv szóból ered. A Karácsonkő név eredetével kapcsolatban két elmélet létezik, az egyik szerint a Karácsony személynévből jön, a másik szerint a kerecsen(sólyom), régiesen karacsun szóból. Ez utóbbi feltevést az is támogatja, hogy a környéken számos magyar eredetű, sólyomfajtáról elnevezett hegy található (Csahló - Ceahlau: a csaholó, csagoló sólyomfajta ragadozó madárról, Ráró - Rarau: sólyomfajta, Sólyomkő - Piatra Soimului. Állítólag a csángóföldi Klézsén az öregek Kerecsenkőnek nevezik a várost (Duma-István András közlése)

Földrajz
A várost a Pietricica (590 m), Cozla (679 m), Cernegura (852 m), Bâtca Doamnei (462 m) és a Cârloman (617 m) nevű dombok veszik körül, amelyek mind a Kárpátokhoz tartoznak. Karácsonkő 350 kmre északra Bukaresttől fekszik, a történelmi Moldva középső-keleti részén. A legközelebbi repülőtér 60 km-re délre Bákóban van. Megközelíthető a Bukarest-Jászvásár útvonalon, illetve a Jászvásár-Szucsáva-Marosvásárhely útvonalon is.

Történelem:
Karácsonkő és környéke egyike Románia legkorábban lakott területeinek.
A legkorábbi bizonyítékok az emberi jelenlétre a Paleolitikumból származnak, körülbelül Kr. e. 100.000-ből.
A városban és környékén végzett ásatásokból kiderülnek, a mai város helyén egykoron egy dák település, Petrodava állt.
Az első városias épületek I. Péter moldvai fejedelem idejéből származnak.
Az elmúlt századokban több hullámban csángó magyarok települtek a városba, de a 20. század során asszimilálódtak a román többségbe.

Népessége:
2002-ben 104 914 lakosából 98,08% román (102 906), 1,3% cigány (1364) és 0,14% magyar (148) volt. A lakosság vallás szerinti megoszlása: 94,79% ortodox (99 454) és 3% római katolikus (3152) ők a csángómagyarok.

Kultúra és oktatás:
Karácsonkő az otthona a Neamt, megyei Ifjúsági Színháznak, a G. T. Kirileanu könyvtárnak, illetve több nemzetközi zenei és népzenei fesztiválnak ad otthont. A Petru Rares, Nemzeti Kollégium székhelye is itt van, illetve itt székel a Victor Brauner Művészeti Egyetem is.

Látnivalók:

István-torony, amelyet a 15. században emeltek, I. István moldvai fejedelem uralkodása idején

Keresztelő Szent János-templom, amelyet szintén a 15. század végén építettek

Történelmi és régészeti múzeum állománya

Természettudományi múzeum

„Calistrat Hogas” emlékmúzeum