Csíkszeredától 22, Tusnádfürdőtől 10, Csíkszentmártontól 4 km-re települt.
A falutól déli irányba haladva, a 2-es községi úton Lázárfalva közelíthető meg (5 km).
A falu központjából ágazik el a 11B országút a Kászoni-medence felé.
A falu Nyerges alatti tízesében több borvízforrás buzog fel.
Konyhasós forrását Sószék-nek nevezik. Falutörvényéről (1608) volt híres. 1992-ben a falu lakossága 1.403 fő volt, melyből 5 román kivételével mind magyarok voltak.
Római katolikus plébániatemplom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) muemléképületként tartja nyilván.
A 17. században, 1653-1670 között épült. A templomot loréses támfal övezi, 1720-ban elhelyezett táblával (az alcsíki 1719-es pestis áldozatainak adataival: pestisben elhaltak 11.324-en, életbe maradtak 14.562-en, csak Kozmáson elhaltak 826-on, életben maradtak 1.124-en).
Ez a fal nem védhette meg Ali basa tatárjainak ostromától: felégették. Itt volt a falu régi temetoje is.
A 13. században, de legkésobb a pápai tizedjegyzék éveiben a mai templom helyén román kori templom állott.
A gótikus korban teljesen átépítik. A mai templomhajó barokk boltozatú és átalakítású.
Kereszthajója 1781-ben épült (barokk), az ajtókeretek 15. századiak.
A déli ajtója is gótikus jellegu. Román kori emléket mentett meg: egy falba épített szenteltvíztartót.
A templom keresztelokútja is román kori (Köpeczi Sebestyén József 1929).
Az északi fal áttörésével 1761-ben építik a hajóhoz a Nepomuki Szent János-kápolnát.
1990-ben, a földrengés nyomán freskórészlet került elo.
A templomot a két keleti paptestvér Szent Kozma és Demjén tiszteletére szentelték.
A 16. század elso éveiben keletkezhetett a csíkkozmási táblakép. A táblaképen a szentimrei táblaképek hatása érezheto a mellékfigurák arcvonásainak kialakításánál (Mihály Ferenc, 1998. 112).
A torony az elso emeletig középkori (15. századi), bejárata csúcsíves. 1771-1772-ben magasították.
A mostani barokk harangház ablakai is csúcsívesek voltak. Régi harangját 1690-ben Thököli tatárjai vitték el.
Egyik harangja a kézdivásárhelyi református templomban kötött ki (Endes M., 145. Orbán B. II. 45. Schematismus, 1882. 60).
A papilakot és Szocs Lajos faházát (202. szám alatt, 1882-ben épült) Hargita megye muemlékeinek hivatalos jegyzéke szintén muemléképületként tartja nyilván.
A templomkertben lévo barokk kokereszt 1710-bol való. Hargita megye muemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) képzomuvészeti muemlékként szerepel.

- Nyerges-tetői gyalogtúra
- Gyalogtúra a Pap-hegyre