A Gyergyói-medence legrégibb településeinek egyike újabban Székelyföld egyik idegenforgalmi és művelodési központjává lépett elő.
Műemlékeiben szerencsésen párosul a klasszikus gótika, a reneszánsz és a barokk formavilága az egyszeruségre törekvő népi hagyománnyal.
Népi hagyományok ápolására létesített művésztelepe, festészeti kiállításai, a népi kismesterségek bemutatói országos hírnévnek örvendenek.
Jól muködő vendégfogadói hálózata példaszeruen mozgósítja a község lakosságát.
1992-ben - Güdüc (Ghidut) hegyi teleppel együtt - 3.625 magyar, 49 román és 48 cigány lakosa volt.
Gyergyószentmiklóstól északra, tole 5 km-re, a Szármány-hegy (967 m) fenyveseinek lábánál, 770 m magasságban települt.
A falu megközelítheto az erdélyi körvasúton, illetve a 12-es muúton Maroshévíz felől (31 km) vagy Gyergyószentmiklós felol (5 km).
A Gyergyóalfalu felol beköto 126-os megyei út a Vasút utcán át közelíti meg a központot és a 12-es országutat.
Szárhegy az átmeno idegenforgalom egyik jelentos központja, megyei érdekeltségu turisztikai pont.
A falu felett orködo Szármány-hegy (967 m)oldalában, a Lázár-kastély közvetlen szomszédságában egykor márványbánya volt: a szárhegyi fehér és szürke márvány (félmárvány) az ezeréves kiállításra is eljutott.
A szárhegyi márványból 1890 körül Saxléner András szobrokat is készített.
Római katolikus plébániatemploma és erodítményeA román kor és a késo gótika egyik szép emléke.
Hargita megye muemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) muemléképületként tartja nyilván.
A templom a "Bányá"-nak nevezett helyen (786 m magasan), a hagyomány szerint, 1235 körül épült fel, ahol régente márványbányászat folyt.
A gótika emléke a csúcsíves ajtó. A templomot 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották és újjáépítették.
A templomban található egy 13. századi, egy darab homokkobol faragott keresztelő kút (a bukaresti Történeti Múzeumban állították ki).
A Lázár-család több tagja az altemplomban vannak eltemetve. 1492-ben Lázár András közbenjárására adják ki azt a pápai bullát, ami alapján a teljes búcsú jogát kapja meg a szárhegyi plébániatemplom.
A templom közelében bronzkori település nyomai kerültek elő.
Szent Antal-kápolna (Szármány-kápolna). A Szármány-hegy (967 m) déli nyúlványán, 870 m magasságban látható.
A 15. századból való egykori gyergyói zarándokhely a késo gótika jegyeit hordozza.
Közelébol jó kilátás nyílik a Gyergyói-medencére. Hargita megye muemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) muemléképületként tartja nyilván.
Ferencrendi kolostor és templom A Szármány-hegy tövében, 808 m magasságban látható szép épületegyüttes.
Ma is a Gyergyói-medence legjelentosebb ferencrendi kolostora 1669 és 1752 között épült, a Lázár István királybíró által adományozott helyen.
A kápolnát eros védfallal vették körül. Hargita megye muemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) muemléképületként tartja nyilván.
A kolostorépület négyzet alakú, délkeleti sarkához csatlakozik a barokk stílusú templom.
Építtettoje P. Taplocai Görög István volt. A ferencrendi kolostor 1729-ig konventként muködik.
Kájoni János 1669-1674 között itt volt rendházfonök. A kolostorban temették el 1687 áprilisában.
Kisméretu szobra a kolostor falában látható. Fennállása óta összesen mintegy 800 ferences barát lakott a kolostorban, melybol 51-et itt temettek el.
A kolostor búcsújáró hely. 1951-tol a barátok kénytelenek voltak elhagyni a kolostort.
A kolostor 150 éven át az oktatás ügyét is szolgálta. Iskolája 1771-tol muködött, neve Norma-iskola volt.
1906-ban szunt meg. A kolostorban ma muvészi alkotótábor működik.