Ma Csíkszeredához tartozó település, a csíkiak kedvenc síparadicsoma.
Nevét 1898-ban törzskönyvezték és közigazgatásilag Csicsó községhez sorolták be.
Az első világháborúig tartozott hozza.
Innen a Csicsói-fürdő vagy Csicsói Büdös-fürdő elnevezés.
Hegyvidéki jellegű, helyi érdekű fürdő- és üdülőhely.
A Borhegyese lejtője közelében emelkedik a Kossuth szikla (1399 m).
A hegyvidéki település tengerszint feletti magassága 1300-1400 m, az Uz Bence-menedékház magassága 1345 m.
Hargitafürdő neve a kaolin-kitermeléshez, a változatos összetételű borvízforrásokhoz, a mofettához, valamint a téli sportlehetőségek bő választékához kapcsolódik.
A volt 4-es számú általános iskolája a Nyírő József nevet viseli.
Udvarhelyszék területét elhagyva, Csíkszereda felé haladva a 13A országútról a tolvajos-hágói emlékmű (kereszt) mellett, a régi útkaparóház előtt balra kell letérni.
A 7 km-es, meredeken kapaszkodó bekötőút (a 138A megyei út) 1942-ben épült ki, majd egy részét 1980-as években lebetonozták.
Csíkszeredától 22, Székelyudvarhelytől 46, Madéfalvától 18 km-re települt, mintegy 1400 m tengerszint feletti magasságban.
Hargitafürdő a Központi-Hargitában, Csicsói Hargita hegycsúcs (1761 m) lábánál fekszik, 1350 m magasan.
A Csicsói Hargitáról a déli fekvésű Bagolykő (1679 m) közelíthető meg.
Hargitafürdőt a kaolin-kitermelése tette ismertté, meg a már régebbről használt borvízforrásai és mofettája.
Mindezek a Csicsói Hargita sűrű fenyveseinek szívében találhatók.
Hargitafürdő mofettái, gőzlői és a peremvidéken igen gyakori a vasas magnéziumos, erősen szénsavas ásványvíz-források feltörése, melyek az erőteljes vulkáni utóműködésről tanúskodnak.
Délre a Borhegyese (1379 m) magasodik a Fejszó-patak völgyfőjében (ugyanitt borvízforrás van).
A síelésre alkalmas hó általában 4 hónapot tart.
Télen a középhószínt meghaladja a 60 cm-t.