Marosfő a Nagyhagymás (1793 m) déli eloterében, a Fekete-Rez (1538 m) lábánál fekvo hegyvidéki település, üdülofalu, amely a közelben eredo Maros forrásról kapta a nevét. A székely körvasút legmagasabb pontja az üdülotelepen 850 m. A 12-es országúton Csíkszeredától 45 Gyergyószentmiklóstól pedig 23 km-re települt. A székely körvasúton (a brassó-dédai vasútvonalon) is megközelítheto (az "Izvorul Muresului" vasútállomás). Marosfo út menti település (útifalu), s egyben hegyvidéki üdülotelep és ifjúsági táborhely. Alsó része az Alsó-Marosfo vagy Marosnyíre nevet viseli. Marosfo lakossága 1992-ben 801 fo volt, melybol magyar 471 fo, román 329. A vasútállomás a Vasút utcán közelítheto meg.

Az ereszkedoben levo Foút (12-es országút) mindvégig a Maros folyását követi, érintve a Tinkák utca és az Ölves utca elágazásait, majd a vasútvonal nagy kanyarában a Boták utca és a Marosnyír területét meghaladva átszeli a Maros vizét és a Papkert-rétje (Poiana Popii) területére fut be. A következo Maros-hídtól nyugatra a "Dupa Lunca" nevezetu természetvédelmi terület ritka növényvilága tekintheto meg (leírását lásd Vaslábnál).

Marosfo névadása természetes, ugyanis itt, a Fekete-Rez (1538 m - Benko Károly Marostonek nevezi) oldalában ered a Maros. A népi vagy köztudat a falu belterületén, a muúttól jobbra, a Geréces-teto lábánál (Gerécesalja) eredo, 866 m magasságban levo kis forrást, vízeret tartja a Maros forrásának, míg a tudományos közlemények a Meszes-patak (vagy Tikmony-patak) forrásvidékét jelölik meg a Maros tulajdonképpeni forrásának, mintegy 1350 m magasságban, a Fekete-Rez délnyugati oldalában. A kis Maros esése alig 5 m kilométerenként, majd a Tinkák (itt már felülcsapó malmot is hajt) után, a Feketerez-patak és a Csíkmagosa-patak felvétele után mocsaras, égerfás síksági szakasza következik a Gyergyói lokon, lapályon, egészen Gyergyóremetéig. Kisebb patakokat vesz fel, mint az Öles-patak - és itt a Marosdereka nevet viseli - Méh-patak. A Maros folyó teljes hossza 803 km, melybol Romániában 768, Hargita megyében 80 km hosszúságban folyik.

Marosfo a Maros és az Olt vízválasztóján, a Marosfoi-hágónak nevezett Geréces-nyereg hátán települt (a vendégfogadó mellett a nyereg magassága 890 m). A Csíki- és a Gyergyói-medencét összekapcsoló küszöb (ez a marosfoi vagy szentdomokosi küszöb) egyben a Gyergyói-havasok és a Hargita határát is jelöli, bár a küszöb Hargita feloli déli oldalán emelkedo a Geréces-teto (1126 m) még a kristályos vonulathoz tartozik, kristályos mészko alkotja. A hargitai vulkánkúpok elofutáraként a Csík-magosa (1154 m) zárja a marosfoi határt. A hegyi kaszálók virágos látványa kellemes sétára csábít, télen pedig síterepül kínálkozik a Geréces oldala. A vízválasztóra, a Marostetore a 12-es országút mentén juthatunk fel, a Csókok Üvere-patak (a Mély-patak jobb oldali mellékága) mentén.

Ifjúsági fürdotelep Ma az ország egyik legjelentosebb ifjúsági üdülohelye. Több évtizedes fennállása óta turisztikai ellátmányai jelentosen gyarapodtak. A téli sportok gyakori színhelye a közeli Gerécesalja (Gréces) nevezetu domboldal. Sífelvonója van.

Marosfon új római katolikus templom épült. A régi kápolna 1930-ban épült. A plébánia kertjében egy kis harangláb látható, melynek harangját Dr. Kurkó Alajos Olaszországból hozatta.

1999. november 14-én református kápolna ünnepélyes alapkoletételére került sor Marosfon.

Ugyancsak Marosfon egy ortodox templomot és kolostort avattak 1999-ben.