Parajd (Praid, Salzberg) Szovátától 9 kilométerre, délkeletre található, 500-525 m tengerszint feletti magasságban.
A település sóbányájáról és sósfürdőiről nevezetes.
A parajdi sóbánya és a sósfürdo méltán tett szert országos hírre.
Évente betegek ezrei keresik fel, mivel sós, fertotleníto hatású levegője alkalmas az asztma és más légúti betegségek gyógyítására és enyhítésére.
A sóréteg a földfelszín alatt helyezkedik el, de a felszínen is látható egy sószikla, valamint egy régi bánya üregei.
A sóhegy "gyomrában" mintegy 3 milliárd tonna kősó rejtőzik.
A községközpontból alagút vezet a bányába, amely több teremből áll, ezeket sósziklába vájt járatok kötik össze.
A bányalátogatók és az asztmás betegek a bejárattól autóbusszal jutnak a sóbányába (80 méternyi mélyre).
A kitermelés mélyebb szinteken történik (1500 méterig).

A parajdi sósfürdő (mezotermális fürdő)
A sóbánya bejáratától 200 méterre, a só-malommal szemben, a Sóháta északi lábánál található.
Enyhén kénes-kalciumos, nyomokban lítiumot is tartalmazó, nagy töménységu sós vizét 2200 méteres mélyfúrásból nyeri a Haromalja duloben (a fürdotol 1,4 km-re délnyugatra), ahonnan vascsövön, szabad eséssel érkezik a tükörfürdő területére.

A Sóháta természetvédelmi terület (só-szoros, só-szakadékok, sósziklák)
A Sóháta Parajdtól délnyugatra terül el, 8 hektár kiterjedésu geológiai természetvédelmi terület.
A sóhegy töbrei, só-dolinái, a Korond vizének szurdoka és a kosósziklák alkotják. Legmagasabb pontja a Sóshegy (576 m).
A Só-szoros Erdély egyik természeti ritkasága. Környékén vörös sóvirágok (Salicornea herbacea) jelzik a só jelenlétét.
A Sóháta tetején kisebb-nagyobb dolinák, tölcsérek figyelhetok meg. Ezeket a földalatti üregeket a beszivárgó vizek hozták létre.
Gyógyjavallatok: A nagy só és jódtartalmú ásványvizek (borvizek), elsősorban a reumás bántalmakra, visszérre, porckopásra, nőgyógyászati bántalmakra és különböző bőrbetegségekre ajánlottak.
A sóbánya elhagyott aknáiban eredményesen kezelhető az asztma is.