A Radnai Havasok a Keleti-Kárpátok északi csoportjához tartozik, annak is legmagasabb, leginkább alpesi jellegű hegysége.

Azok a hegyek, melyek három oldalról körbeveszik a Máramarosi-medencét - Gutin, Cibles, Radnai-havasok, Máramarosi-havasok - Máramaros hegyeiként ismertek.
A hegység főgerince északnyugat, délkelet irányban húzódik a Setref- vagy Szacsali-hágótól (826m), a Radnai-hágóig (1277m), kb. 50 km hosszúságban.

Legmagasabb csúcsa a 2303 méter magas Nagy-Pietrosz, melyet Köves-havasként is emlegetnek, és amelyet a második világháború évei alatt (1942-44) Horthy-csúcsnak neveztek.

A Radnai-havasokban még legalább öt csúcs magassága haladja meg a 2200 métert, és hat további csúcs magassága van 2100 méter fölött. A hegységben több barlangjárat található, melyeket többnyire a XX. században fedeztek fel és tártak fel.

Ezek közül a legnevezetesebb a Tăusoare-barlang, melynek hosszúsága 16 km, szintkülönbsége pedig 360 méter, amivel első helyen áll Erdélyben.

Ugyancsak nagy szintkülönbséggel rendelkező barlangjáratok még a Jgheabul lui Zalion, az Iza-barlang vagy a Tündér-barlang.

A hegység legjelentősebb és legszebb vízesése a Lóhavasi-vízesés, amely kb. 80 méteres magasságból zúdul le a Gonoszkő oldalán. Minden valószínűséggel ez Erdély hegyeinek legnagyobb méretű zuhataga.

A Radnai-havasokban mintegy 25 nagyobb méretű állandó viű? tó is található, melyek 1800-1950 méter tengerszint feletti magasságban fekszenek.
A legnagyobb területű tengerszem a Nagy-Lála, mely mintegy 0,56 hektár kiterjedésű és 1,6 méter mély.

A hegység vidéke rendkívül gazdag ásványvizekben is. Jelenleg az oláhszentgyörgyi források vizei a legismertebbek, melyek egy forrásmészkő dombot hoztak létre, ahol hat erős gyógyhatású és nagy radioaktivitású forrás ered.