Az Olt folyó mellett települt, a Bogáti-szoros közelében (a Bogát és a Csere domb között), 786 m tszf. magasságban, a 12-es országút mentén, 11 km-re Csíkszeredától.
A központtól keletre (jobbra) ágazik el a 124-es megyei út (a templom utca), amely Göröcsfalva, Csíkvacsárcsi és Csíkszentmihály felé teremt kapcsolatot.
1992-ben lakóinak száma 1.164 fo volt, 6 kivételével magyarok.
A geomorfológusok az Oltbogáti-szorosnál (szukületnél) vonják meg Fel- és Középcsík határát, ez csak természetföldrajzi határ, mivel a közigazgatási beosztásban Középcsíkot is Felcsíkhoz számították.
A falu nyugati határában emelkedik a Rákosi-Hargita (1758 m). A Bogát- és a Csere-domb között a Kod-tető (845 m) szukíti össze az Olt völgyét.
Rákos északi határát, az országút mentén Sósmezonek nevezik. Római katolikus vártemploma a göröcsfalvi határban épült.
Hargita megye muemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.
Csíkszék egyik legrégibb, Árpád-kori eredetu muemléke. A Kod-hegy déli lábánál látható.
Védmuvekkel (loréses, bástyás fal) ellátott banderiális templom. 1574-ben kibovítették, 1758-tól a mai alakjában áll.
A templom fő érdekessége a terméskőből, forró mésszel rakott 30 m magas torony, melyet vörös-barnára festett zodiákus jegyek díszítenek.
A jelek a pogány kori természetkultusz termékenységi jegyeire emlékeztetnek.
Ilyen jellegu falfestmény sehol sem található az országban.
A templom falának három oldalát emeletenként egy-egy magas lorés töri át, felfelé haladva ezek magassága csökken.
A loréseket és a felso félköríves ablakokat vörös szegély, helyenként leveles, liliomos motívum díszíti.
A déli, nyugati és északi falon emberi alakok, állatok, csillagok rajzolata ismerheto fel.
A kórusfeljáró mennyezetén és a karzaton az eredeti kazettás mennyezet darabjait láthatjuk.
A freskók melletti oltárok fafaragványai 1692-ből valók.
Losteiner és a monda szerint egyik nagyhíru és csodatételeiben a somlyóival vetekedo Mária-szobor is volt a templomban, melyet Székely Mózes katonái 1602-ben tuzre dobtak, de a keresztfák szögei kiugrottak a tuzbol és kiégették a templom-dúlók szemét (Pál-Antal Sándor, 1992).
A templomot loréses bástyafal vette körül. A védofal keleti szakaszán két fordított kulcslyuk alakú lorés van.
A templom cintermében Zöld Péter (1727-1795) plébános emlékmuve látható. Ferencz Erno szobrász alkotása (1980).
Cserei-kúria a Templom utcában, a Rákos-patak közelében.
Hargita megye muemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) muemléképületként tartja nyilván. 1667-1674 között épült nemesi ház volt.
Egyszeru fatornácos koház, egykéményes székely-kúria, freskókkal díszített falakkal. Ebben a házban született 1668.
október 31-én Cserei Mihály (1667-1756), jeles történész és emlékíró. 1695-ben Teleki Mihály szolgálatába állott és számos csatájában részt vett.
Emlékírói tevékenységét Brassóban kezdte, irodalmi értéku munkájában, a "Nagyajtai Cserei Mihály Históriájában" az 1661-1711 közötti eseményekkel foglalkozik.
Az Oltbogáti-fürdő Hat kádas, szerény vízhozamú, melegített borvízfürdo. Az Olt jobb partján, a bogáthegyi kápolna közelében épült, mintegy 700 m magasságban.
Csak nyáron muködik. Meleg forrásait Benko Károly is említi 1853-ban. A második borvízforrás vizét ivóvízként hasznosítják.
Bogáthegyi-kápolna Hargita megye muemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) muemléképületként tartja nyilván.
Az Olt jobb partja fölé magasodó 787 m magas dombon a régészeti kutatások bronzkori, Latene-kori és középkori település nyomait tárták föl.
A helybeliek úgy tudják, hogy a középkorban vár állt itt. A vár eredetét a 15. századra teszik.
A templom pusztulása után épült a göröcsfalvi templom. Ezek pusztulása után 1725-ben fából építettek (bár lett volna elegendő kő) kápolnát a hegyre.
A búcsút Szent Jakab napján (május elsején) tartják. A kápolna elől szép kilátás nyílik Felcsík falvaira.
A domb oldalában jól kivehetok a kemény kozeteket borító egykori agroteraszok nyomai.
A legrégebbi ház a faluban a Háromszéki Józsefé, a Templom utcában. 1837-ben épült, eredeti formájában látható.
Az elso világháborúban elesettek emlékére állított kopjafa Szervátiusz Jeno munkája.
Hargita megye muemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) ez képzomuvészeti muemlékként szerepel.
A falu központjában ágazik el az út Csíkszentmihály felé.
A csíkrákosi Pogányvár romjai A központból, az oltbogáti kápolna és fürdo mellol, erdei úton, megkerülve a Bogát hegyet (787 m) a kápolnával, 7 km-es gyaloglás után a 1273 m magas sziklacsúcson levo várromhoz érünk (a századfordulói térképeken Rákosi vár koszikla néven szerepel, más neve Várnáli-hegyen levo várhely - 1853).
A Vár- és a Szilas-patak között, sziklabércen, az erdo rejtekében látható.
A Rákosi-Hargita lábánál a Pogányvár (1273 m) merész kúpja is egy kisebb parazita vulkáni kitörés kürtomaradványa lehet - vélekedik Székely András geomorfológus-vulkanológus (1959. 251).
A második vaskorszak (Latene) erodítése lehetett, melyet az elso században is használtak, majd a kora középkorban is lakták.
Mentsvárként tartották számon, a csicsói várhoz hasonlóan az erdélyi határvédelmi rendszer tagja lehetett.
A 12-13. században épülhetett és a 15. századig lakhatták. A várral kapcsolatos a Vármezo, Vár útja, Vár kútja helynév.
Az osztrákok rombolták le. Ásatások során (1939, 1960) 11-12. századi kerámiát találtak.
A Pogányvár közelében turistajelzés vezet a Madarasi-Hargitára (kék kereszt, 19 km, 870 m emelkedo, 7-8 óra menetido).
A jelzett út a Bogátfürdo közelébol indul nyugati irányban, majd elhalad a Fehér-aszó (874 m) és a Nagy-Esztenás mellett.
A Pogányvár után a Sugó-patak völgyén haladva felfelé, érintve a Berbécs-kutat, majd megkerülve a Rákosi-Hargita csúcsot (1756 m), a Fapiac után közelítheto meg a Madarasi menedékház.