Maros megye (románul Judetul Mures, németül Bezirk Mieresch) Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan. A történelmi Erdély második legnagyobb és harmadik legnépesebb megyéje. Székhelye Marosvásárhely (145 943 lakos). Középső és keleti része Székelyföldhöz tartozik (Marosszék), Segesvár és környéke pedig az egykori Szászföld részét képezte. Románia egyetlen olyan megyéje, amelyben a románok és magyarok aránya megközelítőleg azonos (1977-ben 49% és 44,3%, illetve 2002-ben 53,2% és 39,3%). Ugyanakkor a hivatalos adatok szerint a romániai megyék közül Maros megyében él a legnagyobb roma közösség (több, mint 40 000 fő).

Éghajlat: Az éghajlat mérsékelt szárazföldi, valamint a megye keleti részén függőleges övezetességű hegyvidéki. Az éves átlaghőmérséklet nyugaton 8-9°C, keleten 2-4°C. A legmelegebb hónap július (18-19 °C), a leghidegebb pedig január (-3, -5 °C). A legalacsonyabb hőmérsékletet (-32 °C) 1942-ben mérték Marosvásárhelyen, a legmagasabbat (+40 °C) pedig 1952-ben Szabédon. Az éves csapadékmennyiség 550 mm körüli a Mezőségen és az 1000 mm-t is meghaladhatja a hegyvidéken. A napsütéses órák száma 1700-2100 évente.

Turizmus: A turisták körében legnépszerűbb helyek: Segesvár történelmi központja (a világörökség része), Marosvásárhely régi központja, Szováta üdülőtelep, Kelemen- és Görgényi-havasok.

Ipar: Fontosabb iparágak: faipar, élelmiszeripar, textilipar, üveg- és kerámiaipar, építőanyagipar, hangszerkészítés (Szászrégen környékén). Szeben megyével együtt Maros megye szolgáltatja a Romániában kitermelt földgáz 50%-át. Sót is bányásznak.

Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Sasesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, erdélyi szász nyelven Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.

Nevének eredete: Neve a német Ragino személynévből ered.

Földrajzi adatok, közlekedés: A Maros folyó átlaghozama Szászrégenben 28-37 m/sec, mélysége 1-3 m között váltakozik. Szászrégenen áthalad a 15-ös országút (Marosvásárhely-Szászrégen-Maroshévíz), a 16-os országút (Szászrégen-Kolozsvár), a 16A országút (Szászrégen-Beszterce), valamint Görgényszentimre, Laposnya, Görgénysóakna, Alsóidecs, Dedrád, Bátos felé vezető megyei utak. A vasúti közlekedés a Székelykocsárd – Déda vonalon valósul meg.

Fekvése: Marosvásárhelytől 29 km-re észak-északkeletre a Maros két partján a Maros és a Görgény összefolyásánál fekszik. A város az 1926-ban egyesített Magyar- és Szászrégenből, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafájából és Radnótfájából tevődik össze.

Története: 1228-ban II. András király egyik alapítólevelében, Regun néven említik először, habár a város stratégiai fekvése, és védelmi rendszerei azt valószínűsítik, hogy sokkal régebben, I. László idejében alapították. A város már a 13. sz. második felében a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a Tomaj nemzetségbeli Dénes által a szász kézművesek betelepítése. A 13. század második felében már uradalmi központ, 1330-tól esperesség székhelye. A 14. században felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején mezővárosi státust kapott. 1427-től vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. 1564-ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola. Itt választották erdélyi fejedelemmé 1661. január 1-jén Kemény Jánost.

1848. november 2-án a helyi székelyek és szászok közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett. A város a 20. században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek. 1910-ben 7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármégyéhez tartozott. 1992-ben 24 601 román, 12 471 magyar, 1790 cigány, 346 szász lakosa volt.

Látnivalók:

Márton Áron szobra

Evangélikus temploma 1330-ban épült Mária tiszteletére. 1708-ban és 1848-ban tűzvész pusztította, melyek után átdolgozva építették újjá.

A magyarrégeni református templom a 13. században épült, 1910-ben teljesen átépítették.

A szászrégeni római katolikus templomot 1781-ben szentelték fel, a református templom pedig 1890-ben épült.

A magyarrégeni görög katolikus templom 1744-ben épült, ma ortodox templom.

A szászrégeni görög katolikus templom 1811 és 1813 között épült, ma ortodox templom

Az 1990-es években ortodox székesegyház épült a városban.

Híres állattani szertára és néprajzi múzeuma van.