Temes megye (románul Judetul Timis) közigazgatási egység Romániában, a Bánság régióban. Székhelye Temesvár, melynek lakossága 307 347 fő. Általános rövidítése: TM. Az ókori rómaiai Tibiscum néven ismerték az itt folyó Temest. A megye összterülete 8697 km˛ (Románia legnagyobb területű megyéje). Nyugati része síkság, kelet fele a domborzat fokozatosan emelkedik, a keleti határán található a Ruszka-havas. Legmagasabb pontja a Págyes (Padesu), 1374 m. A 2002-es népszámlálás adatai szerint 677 926 lakosából 565 639 volt román, 50 556 magyar, 14 174 német, 16 084 roma, 13 273 szerb, 7 321 ukrán, 5 562 bolgár, 1 908 szlovák, 441 zsidó, 371 horvát, 283 cseh és 47 557 fő egyéb nemzetiségű volt.

Temesvár város a mai Romániában, a Bánságban található, az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. Az Európai Unió 97. legnépesebb városa. Neve a Temes folyónévből ered, a középkorban ugyanis a Temes egyes ágai a mai város területén folytak át. Etimológiája a szláv Tamis szón alapszik. A román Timisoara a magyar Temesvárból származik. Ősi idők óta lakott hely, a II században római erőd állt a helyén. Várát 1212-ben említik először castrum regium Themes néven. Temesvár Károly Róbert alatt királyi székhely lett, az uralkodó 1315-től 1323-ig itt tartotta udvarát. 1387-ben Garai Miklós macsói bán itt győzte le a lázadó déliek seregét. 1397-ben országgyűlés színhelye. Bonfini a 15. században szép épületekkel rendelkező mezővárosnak nevezte. Főispánja volt többek között Hunyadi János és Kinizsi Pál. 1443-ban földrengés sújtotta, vélhetően az Anjou-várpalota - hasonlóan a Nagyváradi Szent László Székesegyházhoz - súlyos károkat szenvedett. A vár helyreállítását, korszerűsítését Hunyadi János kezdeményezte. 1514 június 9-én a fellázadt parasztsereg ostrom alá vette a várat, de június 15-én Szapolyai János felmentette. Dózsa György ekkor esett fogságba, s ezt követően végezték ki. Megégetésének helyét a Segítő Boldogasszony szobra jelöli a Mária-téren. A török 1552 július 27-én heves ostrom után foglalta el.

A Félhold uralma alól 1716-ban szabadította fel Savoyai Jenő herceg. A 18. században a Temesi Bánság központja. 1732-ben ide költözött a csanádi püspök és káptalan. Római katolikus székesegyháza 1736 és 1773 között épült, és a csanádi püspökök temetkezőhelyévé vált. 1748-óta szerb ortodox püspöki székhely is. 1781-ben lett szabad királyi város. 1790. szeptember 1-jén szerb nemzeti kongresszust tartottak itt, hogy a magyarországi szerbeknek területi autonómiát követeljenek. 1849 augusztus 9-én falai alatt folyt a temesvári csata, amely a magyar honvédsereg teljes vereségével végződött. A várfalakat urbanizációs okokra hivatkozva 1907-ben kezdték bontani. Temesvár az ország azon városainak egyike, ahol megindult a tömegközlekedés, és forgalomba helyezték az omnibuszt. Ennél fontosabb, hogy 1884-ben Európában elsőként villanyárammal világították meg a főteret. A város 1941–ben kapott műszaki egyetemet, amely mára túlnőtte magát. Egyházi alapítású jogi, illetve bölcsészeti fakultással azonban már a 19 század derekán rendelkezett.

A már nem létező katolikus szeminárium épületében működött intézménynek magyar, német és szerb anyanyelvű hallgatói voltak. 1918 és 1920 között a város francia megszállás alatt állt, 1920-ban a nagyhatalmak Romániához csatolták, és ezzel megpecsételték multikulturális jellegét. 1918-ban itt kiáltották ki az ún. Bánáti Köztársaságot. 1989-ben innen indult a kommunista rendszert megdöntő romániai forradalom. Az 1906-ban felállított Mária-szobor szomszédságában áll az a református imaház, amelynél 1989 december 15-én összegyűltek a Tőkés Lászlót védő hívek, majd élő láncot alkotva megakadályozták a tiszteletes erőszakos kilakoltatást. Az egyre gyarapodó tömegből váltak ki a rendszer megdöntését követelő fegyvertelen forradalmárok, akik békés felvonulásra, tüntetésre szólították fel a lakosságot.

Kultúra: A város 1941-ben kapott műszaki egyetemet (a felsőfokú, magyar nyelvű bölcsészeti képzés a katolikus püspökségnek köszönhetően már a 19. század derekán beindult a városban), amely a későbbiekben, de leginkább az 1989-es forradalom után egyébb felsőfokú intézetekkel, fakultásokkal, főiskolákkal bővült. Ma Románia egyik legnagyobb egyetemi városa. A megyeszékhelyen egyébként akadémiai kutatóközpont is működik. A városi szerb ortodox templomban működik egy kórus. A szerbek egy drámai tagozatot is fenntartanak Thália névvel. A Temesvári tamburások egyesülete gyakori résztvevője a helyi kulturális programoknak. A városban levő Szerb Gimnázium csoportja a Dositej Obranovic' Kulturális Egyesület. További két egyesület működik a városban: Mladost és a Zora Kulturális Egyesület.

Látnivalók:

a Római Katolikus Székesegyház (1736 és 1773 között épült barokk stílusban);

a három zsinagóga közül ma már egyik sem használható, építészetileg és kultúrtörténetileg azonban érdekes színfoltjai a városnak;

a település négy önálló múzeuma: a skanzennel azonos fedél alá költöztetett néprajzi, a Dóm-téri szépművészeti, illetve a Hunyadi-kastélyban berendezett, felújítás alatt álló történeti, régészeti s természettudományi közgyűjtemény; a felsoroltakat az 1989-es forradalom emlékháza egészíti ki;

a Segítő Boldogasszony szobra (ez a nemrég restaurált, de ortodox kegyhellyé alakított kompozíció jelöli a kisnemes Dózsa György kivégzésének a helyét);