Törcsvárat kicsisége és vár·építészeti szempontból jelentéktelen volta dacára érdekessé teszi, hogy felépülése óta soha sem volt lakatlan és sokféle átépítése ellenére középkori formáját s beosztását megtartotta.
A vár nem nagy, megfelel az alapjául szolgáló bérc felső lapjának. Alapvonalaiban teljesen annak szabálytalan idomát követi. Nagyjából hosszas trapéz-alakú alaprajza van. Legkeskenyebb s egyben legjobban védelemre szoruló oldala a keleti, ahol négy méter vastag, kockákkal borított, tömör pajzsfal zárja le. Ennek tetején folyosó vonul el a védok számára; elotte széles árok nehezítette meg a hozzájutást.
A várba vezető egyetlen ajtó a déli várfalból kiugró négyszögő erős torony oldalában két emelet magasságban nyílik; hozzá elmozdítható lépcsok (korábban valószínuleg létrák) vezettek; tehát a szuk várudvarra kocsival, lóval nem lehetett bejutni.
A keleti oldalban a pajzsfal mögött álló palota két emeleten elosztott tizenegy lakóhelyiséget tartalmaz, a legnagyobb - némi túlzással - teremnek is nevezheto. Az északi oldalon a szikla magas szálban nyúlik felfelé. Tetejére ferde négyszögalakú, meredek félfedéllel borított torony épült, amely a sziklával egybeforrva kívülrol igen magasnak látszik, belülrol azonban csak két emeletnyi.
A tetejére késői származású fedéltorony van illesztve; ebből gyönyörű kilátás nyílik a vidékre. A nyugati kerek torony aljában volt az ablaktalan börtön. Az udvar egyik sarkában van az állítólag hetven méteres kút.
A váron kevés a korjelző építészeti részlet és kofaragvány. Ezeket eltüntette a sokszoros javítgatás. A tetszetos pártafalak s a csipkés ormok még a XVI. századra vallanak, az ablakok és a lorések inkább a következore.