Szeben megye (románul Sibiu) Románia közepén helyezkedik el, Erdélyben. Székhelye Nagyszeben (154 458 lakos). Határos megyék: Brassó megye keleten, Fehér megye nyugaton, Maros megye északon, Vâlcea megye és Arges, megye délen.
Népesség: 2002-ben a megye lakossága 421 724 volt, a népsűrűség 78/km2. A lakosság nagy része román. Vannak német, magyar és cigány közösségek. Hagyományosan a legnagyobb kisebbség a német, de számuk az utóbbi időben lecsökkent. A megye déli részét, a hegyekhez közel románok lakják, az északi részét németek és románok, de a német települések nagyrészt kihaltak. A cigány lakosságot a kommunizmus idején telepítették Dél-Romániából ezekre a településekre, azóta számuk egyre csak nő.

Földrajz: A megye teljes területe 5432 km2. A déli részen húzódik a 2500 m-nél magasabb Fogarasi-havasok, a Lotru- és a Csindrel-hegység, amelyek a megye 30%-át foglalják el. Az Olt folyó Szeben megyén áthaladva, a Vöröstoronyi-szoroson vágja át a Déli-Kárpátokat, amely az egyik legkönnyebb átjáró Erdély és Havasalföld között. Északon áthalad a Nagy-Küküllő is a megyén.
Gazdaság: Szeben megyének van az egyik legdinamikusabb gazdasága Romániában, sok külföldi befektetéssel. A megye legnagyobb természeti erőforrása a földgáz. Kiskapuson két hatalmas kémiai üzem több évtizedig szennyezte a környezetet nehéz fémekkel, szénnel és más kémiai anyagokkal. Ezért még mindig ez a környék az egyik legszennyezettebb terület Európában. Szerencsére 1989 után az ipari létesítmények nagy részét bezárták.

A Fogarasi-havasok (románul Masivul Fagarasului) a Déli-Kárpátok hegyláncolatának kelet felől második tagja, a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége. Északon a Fogarasi-medencével határos, amelyen átfolyik az Olt, nyugaton az Olt völgyével és a Vöröstorony-szorossal, délen a Cozia- és a Jézer-hegységgel, keleten a Szág-hegységgel és a Királykő-hegységgel. A névadó Fogaras város a hegységtől északra van. A Fogarasi-havasok a Csindrel-hegység és a Barcasági-hegyek között, az egykori Szeben és Fogaras vármegyék területén, a volt román határon emelkedik. Keleten a Barca patak völgye, nyugaton az Olt folyó határolja. Kelet-nyugati irányú főgerince hatalmas falként emelkedik ki a környező medencékből, gerincmagassága mindenhol meghaladja a 2000 métert. A Fogarasi-havasok legmagasabb hegyei: Moldoveanu-csúcs (2544 m), Negoj-csúcs (2535 m), Nagy-Vist (2527 m), Leszpez-csúcs (2522 m), Buteanu-csúcs (2507 m), Dara-csúcs (2500 m), Zerge-csúcs (2494 m), Podragu-csúcs (2482 m), Nagy-Árpás (2468 m), Kis-Árpás (2460 m), Vaiuga-csúcs (2443 m), Csortea-csúcs (2427 m), Iezerul Caprei (2417 m), Paltin-csúcs (2399 m).

Éghajlata: Éghajlata 1200 m-ig enyhe, kevéssé csapadékos, az évi középhőmérséklet 4-7 C, az átlagos csapadék mennyisége 700-1000 mm. 1300 m után az éghajlat hűvösebb, nedvesebb, az évi középhőmérséklet 2-4 C alá süllyed, a csapadékmennyiség 1000-1200 mm-re növekszik. 2000 m felett az éghajlat zordabb, a középhőmérséklet alacsonyabb 0 C-nál, a csapadék pedig többnyire hó alakjában hullik. Az északi oldalak nedvesek, hűvösek, borúsak, a déli oldal éghajlata kiegyensúlyozottabb, derültebb.

A Bulea-tó (románul Bâlea) a Fogarasi-havasok legnagyobb tengerszeme, 2034 m magasságban. Felülete 46 508 m2, legnagyobb mélysége 11 m. Mellette halad el a Transzfogarasi út. A nagy turistaforgalom és a közeli menedékházak szennyvize miatt a tó egy ideje már teljesen elszennyeződött.

1977 áprilisában lavina keletkezett a tófalon, a Zerge-nyereg (2315 m) irányából, amely 23 embert sodort a tóba és temetett be. A jégkorszakból visszamaradt tó része annak a 180 hektáros rezervátumnak, amelyet a következő csúcsok határolnak: Vânatoarea lui Buteanu (2507 m), Vârful Capra (2496 m) és Vârful Paltinu Mare (2398 m), Muchia Buteanu és Piscul Bâlii. A rezervátumban több ritka növény, pl. a havasi gyopár, több védett állat pl a zerge, hiúz és szírti sas is él. A tó vizében pisztrángok élnek. A tó közepén egy félszigeten 1904-ben turistaház épült, amely később leégett. Helyére új, nagyobb épületet emeltek, amely az évek során a Fogarasi havasok legnépszerűbb turistaháza lett. 2006 telén először, a tó partján felépítették kelet Európa első jégszállóját, 2007 telén a szálló mellé felépítették az első jégtemplomot is. Az építményekhez szükséges jégkockákat természetesen a tó jegéből vágják ki.