A falu elsőrendű nevezetessége a Nagy-Küküllő és a Síkaszó összefolyásánál létesített völgyzáró gát és víztározó.
Zetelaka határából kivált falu. A Nagy-Küküllo hegyvidéki szakaszán, az Ivó-pataka beömlése közelében, a 138-as megyei (aszfaltozott) út mentén fekszik, Zetelakától (a községközponttól) 6, Fenyédtől 12, és Székelyudvarhelytől 19 km-re.

A völgyzáró gát és a víztározó
(új nevek: a zeteváraljai víztározó, "zetalaki gát"). A Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen mesterséges tava.
Árvízvédelmi-folyószabályozási, gazdasági, energetikai, turisztikai-szociális, környezetvédelmi jelentosége van.
A vízgyujtő tó létrehozásával (1976-1992) tulajdonképpen a felszíni vízfolyások sokoldalú hasznosítására törekedtek: ivó- és ipari vízszolgáltatás Székelyudvarhely- Székelykeresztúr-Segesvár-Medgyes vonalán, továbbá az árvizek megfékezése és elektromos energia termelése.
A gát korszeru vízgazdálkodási (halászat, hajózás, sportrendezvények) és turisztikai hasznosítási terve még nem készült el.
A víztározó vízmennyiségének 3/4-ed része arra szolgál, hogy tartós szárazság esetén is fenn tudják tartani a Nagy-Küküllő kellő vízhozamát.
A víztározó befogadóképessége közel 50 millió, a megmozgatott földmennyiség 3 millió köbméter.
A munkálatok során több mint 70000 köbméter betont használtak föl. A munkálatok során közel 300 ember dolgozott, a gát építése 16 évet vett igénybe.
A gát mögött kialakult mesterséges tó (vízfelület) méretei: hossza 2,6 km, melybol 1, 4 km az egykori Nagy-Küküllo hosszában terül el.
A vízfelület szélessége 400-800 méter, a két elágazásban, a Nagy-Küküllő és a Sikaszó mentén pedig 150-200 m között váltakozik.

Zete vára
A vár maradványai a Deság-dombja nevu 812 m magas hegyhát tetején található és a Gyergyóba vezető foútvonalat ellenőrizte.
Székely Zoltán (1946) és Ferenczi Géza (1956) dák várként írták amely a késo vaskorban épült és a római korban is ideiglenesen fennállhatott, noha e terület már a római tartomány határain kívül esett.