Neve arra utal hogy a rómaiak hite szerint a hévizek Herkulestől függtek.

A gyógyvizek ivókúra formájában is nagyon hatásosak, főleg a tápcsatorna és az emésztőszervek megbetegedése, valamint vese- és hólyagbántalmak esetében. Fürdő és ivókúra esetén azonban ajánlatos minden esetben kikérni a szakorvos véleményét, mivel az itteni gyógyvizek ásványvtartalma nagyon tömény, csak egyetlen forrás vizében megengedett az orvosi vizsgálat nélküli fürdés.

Az európai hírű fürdőhely Lombardiával egy szélességi fokon fekszik, azonban a két vidék mégis lényegesen különbözik egymástól, mivel Herkulesfürdőn egyaránt érvényesül a közép-európai, a duna-feketetengeri és a mediterrán éghajlat.

A 160 méter magasságban fekvő Herkulesfürdő évi középhőmérséklete plusz 14 Celsius-fok, mivel a környező magas hegyek felfogják az erős szeleket. A tél itt enyhe, a nyár nem forró és az ég többnyire derűs.

A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot, szobrot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínüleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő.

A rómaiak után fürdője a népvándorlás viharaiban feltehetően elpusztult és feledésbe merült, de a XIX században ismét kiépült. 1773 nyarán egy bécsi orvos elemezte a Herkulesfürdő vizét és megállapította, hogy csodálatos gyógyító ereje van.
Ez időtől kezdve egyre több beteg látogatott ide.

Ekkor épültek elegáns barokk palotái, melyek mára nagyrészt lepusztultak.

A régi üdülőteleptől kissé távolabb az 1970-es években hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel.

A kedvező éghajlati viszonyok következtében gazdag és sokféle növényzet alakult ki a környéken, a sokféle növény közül azonban legjelentősebb a fürdőhely parkjának közepén álló több száz éves mamutfenyő.

A növényzeten kívül változatos a környék állatvilága is, a környéken sokféle lepkefaj található. A hely egyike Európa leggazdagabb lepkegyűjtő területeinek. A környék barlangjaiban számos különleges bogárfaj él, de a környéken előfordul kétféle vipera: a homoki vipera és a keresztes vipera is.

Látványosságok: