A turisták még a Pádis vidékhez sorolják a Boga völgyének a kezdeti szakaszát is, ami a zárt medence észak-nyugati részén található, a Boga-szirt alatt.

Az Erdélyi-szigethegység közepén található Pádis-Csodavár zárt medencéje olyan terület, ahol a víznek nincs lefolyási lehetősége, hiszen a Kék Magura (1642 m) és a Galbena Kőköz (1100 m) szirtjei veszik körül.

Mindez a Meleg Szamos, az Aranyos és a Köves Körös által meghatározott vízrajzi medencében található, ahol a mesterséges vízgazdálkodási rendszer a felszíni vizek 80%-át a Galbena völgyébe, a többit a Boga Völgyébe vezeti.

A Pádis-Csodavár medence 8 kisebb, zárt medencéből áll, amelyek között a víz csak a föld alatt, a sziklákban vájt magának utat.

Az Erdélyi-szigethegységben található, 1225 m magasságban fekvő Pádis egy mindössze 36 négyzetkilométer területű fennsík, amelyen összezsúfolva annyi természeti csoda található, mint talán sehol az egész Földön.

A jellegzetes karsztvidéken sziklaszorosok, víznyelők, barlangok, exo-karszt és eróziós jelenségek, búvópatakok, források, szurdokvölgyek, vízesések, dolinák, aknabarlangok, vízgyűjtőtavak, völgyzárógátak, jégbarlangok, hosszú vizifolyosók váltogatják egymást máshol nem látott sokféleségben.

Faunáját tekintve rendkívül gazdag, sok olyan növényfajjal található meg itt, amely a világon csupán 1-2 helyen fordul még elő.

A szintén az Erdélyi-szigethegységben található Tordai-hasadéknál alig több mint 1 négyzetkilométeren 996 növényfajt jegyeztek fel.

Állatvilága az ember térnyerése ellenére még most is gazdag: rókák, őzek, mókusok, nyulak a magasabb régiókban farkasok és barnamedvék élnek.

A patakok mentén pisztráng-tenyészeteket alakítottak ki.