Íme, kegyszobrod előtt térdelve mély alázattal mutatom be tiszteletemet és hódolatomat. Te általad ajánlom fel magamat Istennek és remélem, hogy általad elnyerem mindazokat a kegyelmeket, amelyekre oly nagy szükségem van. Irgalmas jó anyám, tekints reám, fogadj engem anyai jóságoddal és megértéseddel.

Bizalommal jöttem ide mint édes jóanyámhoz, hatalmas pártfogómhoz, életem vezércsillagához.
Végy anyai oltalmadba és nyújtsd felém kezedet, mely engem gyámolítson, vezessen és oltalmazzon, hallgasd meg buzgó kérésemet, segíts minden ügyemben, vígasztalj szenvedésemben és bánatomban, oltalmazz a veszélyben, ments meg a bűnre vezető kísértésektől, légy betepégemben ápolóm és halálomkor vigasztalóm.

A te kegyes oltalmadba ajánlom nemcsak önmagamat, hanem szüleimet, testvéreimet, rokonaimat, barátaimat, jótevőimet és mindazokat, akikért imádkozni tartozom. Nyerd meg mindnyájunk számára a Mennyei Atya irgalmát, az Úr Jézus szeretetét és a Szentlélek kegyelmét, hogy testben-lélekben megszentülve éljünk e világon, holtunk után pedig veled együtt örvendjünk az örök boldogságban.

Csíksomlyó-Szűz Mária kegyszobra

A székely hitélet szent tárgyává vált csodatevő Szűz Mária kegyszobor a biblikus jelenetben feltűnő Napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a Hold és a feje körül a tizenkét csillagból álló koszorú látható.
Királynőként, fején koronával, jobb kezében jogarral, anyaként meg a bal karján a szintén koronás kis Jézussal rendkívül egyedi látványt nyújt.
A századok során a kegyszoborral, illetve annak hatására számos csoda történt. Ennek folytán a Szűzanya csodatevő kegyszobra helyeként került az érdeklődés, illetve legendák középpontjába a Csíksomlyói templom, a későbbiek során a elhíresült Csíksomlyói kegytemplom.

Csodák

A századok folyamán a csodatevő Szűz Mária kegyszoborral számtalan csoda történt, valamint számos őszinte és szívből jövő ima, amely a kegyhelyen, a Mária kegyszobor lábánál kélt, meghallgatásra talált.

Régi feljegyzések alapján több alkalommal is olyan fényben ragyogott a szobor, hogy világossága betöltötte a templomot.

A régi krónikákban írva áll, hogy az országot, valamint a székelységet érintő nagy történelmi katasztrófák előtt a nép a Mária kegyszobor arcát szomorúnak látta.
Innen a hagyomány, hogy Csíksomlyóra a Boldogságos Szűzanya kegyszobrához hazatérő gyermekei ma is oly fürkésző tekintettel szemlélik a Mária szobor arcát. A saját, illetve népük sorsát, jövőjét vélik felfedezni a kegyszobor álladóan változónak tűnő arckifejezésén és tekintetében.

Az egyik legismertebb, szoborhoz fűződő csodás történet, hogy: „Az 1661-es tatár–török pusztítás alkalmával a tatár pusztítók behatoltak a kolostor falai mögé, felgyújtották a templomot és a vele egy födél alatt lévő kolostort.
A kolostor udvar oltalmába menekült népet halomra gyilkolták. Csak az erőseket és a gyerekeket kímélték meg, akiket rabságba hurcoltak.
A templomban elrejtőzött nép a kegyszoborhoz menekülve hittel könyörgött a szent Szűzhöz, hogy védje meg őket a támadóktól. A tatár vezér látta, hogyan bújnak a kegyszoborhoz az emberek és kapzsiságában azt gondolta, hogy ez a szobor valami értékes kincs lehet. Elhatározta az elszállítását. Azonban amikor a kegyszobrot szekérre tetette, négy, hat, de nyolc ökör sem tudta megmozdítani a szekeret. Akkor ledobatta a szobrot és haragjában kardjával hozzávágott. Ekkor a tatár vezér karja, amellyel a karcsapást a kegyszobor arcára mérte bénán lehanyatlott, rémület szállta meg és fejvesztve elmenekült.

A Szűzanya kegyszobrának arcán ma is láthatóak ezen sérülések nyomai, melyeket, bár többen is próbálkoztak már, egyáltalán nem tudtak eltüntetni.
Bár a kegyszobor a felgyújtott templomban volt, a tűznek, vagy füstnek nyomát sem találni rajta.”

A katolikus keresztény hívőknek a kegyszobor előtt elmondott imája, a Boldogságos és Szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására, az idők folyamán sokszor meghallgatásra talált.

A hála, kegyelet és csodás testi gyógyulások bizonyságaiként számos értékes fogadalmi tárggyal ajándékozták meg a kegyszobrot, mindazok, akik csak tapasztalták a Szűzanya segítségét.
A többnyire ezüstből készült fogadalmi tárgyak a 17-18-19. századokban készültek. Ezek olyan alakúak lettek, mint az ajándékozó ima meghallgatás nyomán meggyógyult szervei, mint pl. gyógyult szem, láb, kar, térdeplő formában, valamint belső szervek (szív, máj, vese stb.).
Ezen fogadalmi tárgyak értékesebbei sajnos a tatárdúláskor elvesztek, de azóta ismét nagyra növekedett a számuk és rendkívüli látványt nyújtanak a csodatevő Szűz anya kegyszobra lábánál a Csíksomlyói kegytemplom szentélyében elhelyezve.
Az 1940-es évektől napjainkig, már márványból készültek a hála és kegyelet jelét megörökítő feliratozott táblák, melyek arról tanúskodnak, hogy a Szűzanya most is meghallgatja tisztelőinek imáit.

Számos legenda örökítette meg a Csíksomlyói kegyszobor csodáit.
A Szűzanya oltalmába vetett hit nagyon hamar elterjedt a katolikus keresztények körében, így a Csíksomlyói kegytemplom a csodatevő Szűz Mária kegyszoborral mondhatni rövid idő alatt, a székelység legjelentősebb búcsújáró helyévé vált.

A hit szerint a „Napba öltözött Asszony" arcának színeváltozása, feltűnően bánatos és szomorú arckifejezése székelység számára előre jelezte, ha ellenség, vagy veszély közeledett és többször könnyezett is, a magyar népet érintő történelmi vészhelyzetek előtt.

A hagyomány szerint a Csíksomlyói kegyszobor előrelátó figyelmeztetésének és közbenjárásának tulajdonítják a székelyek azt, hogy 1567-ben a Tolvajos-tetőn csodával határos módon le tudták győzni János Zsigmond hatalmas létszámú megállíthatatlan seregét, amely a katolikus keresztény hitük erőszakos megváltoztatására akarta kényszeríteni őket. A csodás győzelem után szent hellyé vált a Csíksomlyói kegytemplom.

Az itt megtartott pünkösdi búcsúk hatására és vonzásában az idők folyamán kegyelem kiáradásaként napjainkra, a világon elterjedt magyarság keresztény hitéletének hatalmas hazajáróhelyévé, valamint együvé tartozásának népünnepélyévé nőtte ki magát.

A Csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek. A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból.

Ebből az első kolostorból mára mindössze egy portálé és egy pinceablak maradt fenn. A templomot és kolostort erős kőfallal vették körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges betörésekkor menekült.

1661-ben azonban a falak sem tudták megvédeni az épületeket a török támadásától. A támadók a templomot és a kolostort felgyújtották, az ide menekült népet pedig részben megölték, részben fogságba hurcolták.

A mai Csíksomlyói ferences kolostor és a templom a XVIII. század közepén, 1733 és 1779 között épült.
Az épületeket a 17-18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek.
Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni.
A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel.

Kápolnák a Kissomlyó hegyén

Csíksomlyói Salvator kápolna

A Kissomlyó hegyén álló három kápolna közül a legrégibb és mûvészeti szempontból a legérdekesebb a Csíksomlyói Salvator kápolna.

A Csíksomlyói Szenvedő Jézus kápolnája

A Csíksomlyói Salvator kápolna keleti oldalán található a csupán egy kis fülkébõl álló Csíksomlyói Szenvedõ Jézus kápolnája, benne az oszlophoz kötözött, térdre kényszerült Jézus szobrát õrzik, amely 1810-ben készült.

Szent Antal-kápolna

A Kissomlyó hegy nyugati oldalán áll a Páduai Szent Antal tiszteletére épült kápolna, fogadalmi vezeklőhely, ahová búcsús szándékkal, imameghallgatás céljából érkeznek a zarándokok.

Csíksomlyó - Kálvária-keresztút

A Kissomlyó-hegy aljától meredek út vezet a Salvator kápolnához. A nép ezt az oldalt Jézus hágójának is nevezi.
A Csíksomlyói búcsú alkalmával a pünkösdi zarándokok áhítattal járják végig ezt az utat és imádkozva a Jézus kínszenvedését megjelenítõ 15 stáció keresztjei elõtt.