Ennek a rangnak előzményei is voltak, ugyanis már a Római Birodalom által Erdély területén létrehozott Dacia provincia első központja is ennek a városnak a helyén jött létre, Apulum néven.

A város fejlődése újabb lendületet Hunyadi János idején kapott, amely aztán az Erdélyi fejedelemség idején teljesedett ki.

Hunyadi a mai napig Gyulafehérvár egyik jelképének számító római katolikus székesegyház építéséhez is jelentős mértékben hozzájárult, szarkofágja jelenleg is itt látható.

A város virágkorát Bethlen Gábor fejedelemsége idején élte, a kiépült fejedelmi udvar pompája az itáliai reneszánsz világát hozta el Erdélybe.

A fejedelem Gyulafehérváron alapította meg 1622-ben azt a tekintélyes református kollégiumot, amelyet kés?bb a török betörések elöl Apafi Mihály Gyulafehérvárre költöztetett.

A várost a török csapatok többször is feldúlták, ezért a reneszánsz emlékekből nagyon kevés maradt meg.

Erdély egyik legnagyszerűbb látnivalója a Szent Mihály-székesegyház.

A háromhajós katedrálist egy XI században épült templom helyén emelték a 13. században, román stílusban.

Hunyadi János újította meg a templom gótikus szentélyét.

A reneszánsz kort az egyedülálló műemléknek számító, 1512-ben épült Lászai-kápolna képviseli.

A székesegyház közelében lévő úgynevezett Babilon-épületben működik Erdély legnagyobb szabású történeti múzeuma.

A közeli Apor-palota Bethlen Miklós erdélyi kancellár reneszánsz palotája helyén épült a 17. században.

A 18 században Savoyai Jenő tervei alapján épített, klasszikus csillag alakú városvédő fal nagy része ma is épen áll.

Keleti oldalát két kapu, az Alsó és Felső Károly-kapu díszíti, melyeket III. Károly törökök felett aratott győzelmének emlékére állítottak.

Látnivalók: