Marosvásárhelytől 45 km-re, a Nagyküküllő fölé emelkedik szenzációs várával.

Segesvár a középkorban egyike volt Erdély legfontosabb városainak, mind gazdasági, mind egyházi szempontból.

Az ősi magyar seg, ség dombot, halmot jelentett. Ebből keletkezett –es képzővel és az erősséget jelölő vár utótaggal a település neve.

A középköri utcákkal, régi házakkal borított várhegy minden oldaláról díszes tornyok és csipkézett bástyák néznek le a várhegy alatt elterülő városra.

Meredek lejtésű hegyek, erdővel borított domboldalak ölelik a környezetéből szigetként kiemelkedő várat, mely lenyűgöző látványt nyújt.

Segesvár fő attrakciója a máig lakott középkori vár.

A vár egykori közel húsz tornyából és bástyájából kilenc a mai napig épen áll, amelyeket 930 m hosszú várfal köt össze.

A város szimbóluma az óratorony, amely a város minden részéből látható.

A várba is az egykori főbejáraton, az óratorony kapuján át léphetünk be.

A Vár óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe. Ma múzeum van benne.

E város többezer éves múltja, három nép, román, magyar és szász, békés együttélésérôl árulkodik.

Segesváron megrendezésre kerül a Segesvári Középkori Fesztivál is, amely nagy hatással van a látogatókra.

A szervezők arról is gondoskodtak, hogy több helyszínen ötletes díszletek között mindig valami olyasmi történjen, ami leköti a várbeli időutazókat: korabeli fegyverbemutató, piaci mókamester előadása, vagy akár az üstben fortyogó juhtokány, amit századokkal előbb is kínáltak az éhes látogatóknak.

A vásári sátrakból kiszorultak a bóvlik, helyettük ötletes kézművesmunkák, emléktárgyak, művészi igénnyel készített egyedi ruhák csalogatnak vásárlásra.

A kirakóvásárt pedig a helyi képzőművészek tárlatai egészítik ki.

A látogatók turnírokon, harci bemutatókon is részt vehetnek, amelyeket megfűszereznek boszorkányégetéssel, középkori kínzásokkal és sárkányviadallal.

A Várhegyre a 178 fokból álló diáklépcső vezet fel, eredetijét 1642-ben építették.

Látnivalók