1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében.

A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak.

A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája.

A környék és a Gyilkostó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik.

1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd dél-keleti lábának és elzárta több patak folyását, Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak.

A közelben két mesterséges tónál hordalékfogó gáttal próbálják megakadályozni a feltöltődést.

Az egyik tó a Vereskő-patak völgyében található, a másik a Juh-patak torkolatának közelében.

Gyilkos-tóból még ma is kiállnak a völgy elöntött fenyőcsonkjai.

Neve a felette emelkedő Gyilkos-hegy nevéből való, amely talán egy egykori gyilkosságra utal, de utalhat a hegyre vezető ösvények veszélyes voltára is.

Román neve Lacu Rosu (jelentése Vörös-tó, Vereskő-tó) onnan ered, hogy a Vereskő-patak vasokkeres hordaléka sokszor rozsdavörösre színezi a tó vízét.

A tó legnagyobb mélysége 11 m. A tó a Kárpátok egyik legfestőibb tava, melyet 1000 m feletti sziklacsúcsok öveznek.