Az ortodox keresztények önmeghatározása szerint az ortodoxia az egyetemes kereszténység egyetlen legitim örököse, amely egyedüliként őrizte meg Jézus és a 12 apostol tanításait változtatás nélkül, úgy ahogy ezt a hét egyetemes zsinat meghatározta.

Az ortodox keresztények nem ismerik el azokat a dogmákat, amelyeket az első hét egyetemes zsinat után fogalmaztak meg nyugaton (ilyen a Szentléleknek az Atyán kívül a Fiútól származtatása, Mária szeplőtelen fogantatása).

A keleti egyházak nem ismerik el a pápát a legfőbb méltóságnak, helyette sokáig a konstantinápolyi pátriárka volt a nem hivatalos vezető.

Nincs központosított egyházszervezetük, jelenleg négy patriarchátus és számos önálló nemzeti egyház alkotja az ortodoxiát.

Az ortodox teológia és misztika egyik kulcsfogalma a theoszisz (átistenülés), amely szerint az isteni természet radikálisan átalakítja a hívő emberi természetét, és a szentekben magának Istennek a dicsősége ragyog, és mind írásaik, mind ábrázolásaik az isteni jelenlét hordozói.

Ezért kiemelt szerep jut mind a liturgiában, mind a személyes hitben az ikonok tiszteletének.

Az ortodox történelemértelmezés szerint a kereszténységnek eddig hét egyetemes zsinata volt.

Az ortodoxia teológiai alapját mind a mai napig az e hét zsinaton definiált hittételek alkotják.

A katolikusokkal ellentétben, az ortodoxok saját zsinataikat sosem nevezték egyetemesnek, mivel úgy tartják, hogy egyetemes zsinat csak az egyházszakadás megszüntetése után tartható.

Mivel a keresztény hit alapvető kérdéseit e zsinatokon tisztázták, a legtöbb dogmatikai kérdésben kelet és nyugat között nincs lényeges eltérés.

Az ortodox hit összefoglalása a (Filioque betoldás nélküli) Nikaia–konstantinápolyi hitvallás.

Az ortodoxiában a Biblián és a hét egyetemes zsinat határozatain túlmenően a szentek írásainak is a hitet meghatározó tekintélyt tulajdonítanak.

Az ortodox teológia és misztika egyik kulcsfogalma a theoszisz (átistenülés), amely szerint az isteni természet radikálisan átalakítja a hívő emberi természetét, és a szentekben magának Istennek a dicsősége ragyog, és mind írásaik, mind ábrázolásaik az isteni jelenlét hordozói.

Ezért kiemelt szerep jut mind a liturgiában, mind a személyes hitben az ikonok tiszteletének.

Az Ortodox Egyházban a szentségeket hivatalosan "szent titkoknak" nevezik.

Hét szentséget különböztetnek meg: a Keresztséget, a Bérmálást, a Szent Áldozást, a Bűnbánat (gyónás) Szentségét, a Szent Kenetet, a Házasságot, s a Papi Rendet.

A szentségek megkülönböztetésének gyakorlatát az Ortodox Egyház a római katolikusoktól vette át.

Az Ortodox Egyház legősibb és leghagyományosabb gyakorlata az, hogy mindent, ami az Egyházon belül van és történik szentnek és misztikusnak tekint.

1. A szucsávai Szent-kereszt örmény ortodox templom, amelynek építésére 1521-ben került sor, Stefanita fejedelem uralkodása alatt.

Korábban, azon a helyen, amelyen most a Szent-kereszt templom áll, egy örmények által épített fatemplom állt.

A templomot 2004-ben felvették az Országos Műemléki Lista Szucsáva megyei műemlékei közé SV-II-m-A-05452 számmal.

A templom kőből és téglából épült.

A templomhajó boltíves és nyugatra meghosszabbítva egy különleges boltíves térrel, a mellékhajó pedig két részre van osztva.

A templom belseje nem festett, örmény ikonokat tartalmaz csak.

A Szent-kereszt templomot többször is restauráltak, ennek köszönheti a 18. századi kinézetét.

A templomot jelenleg az örmény liturgiák megtartására használják.

2. A szucsávai Szent-György ortodox templom, ismertebb nevén a Mirauti templom építése a 14. azázadra tehető, amelyet a 17. Században újjáépítettek.

A Mirauti templomot a szucsávai kegyhelyek közül a legrégebbinek tartják számon, 1402-1522 között a moldovai érsekség katedrálisa volt.

A Fejedelmi Udvar közvetlen közelében levő templom restaurátora K. A. Romstorfer, míg a falfestés 1890 -1903 között készült a Jobst testvéreknek köszönhetően Art Nouveau stílusban.

A Mirauti templom struktúráját és a díszítését illetően elmondható, hogy beilleszkedik a moldvai művészet kibontakozásának időszakába, a munteniai művészeti elemeket ötvözve.

A templom háromkúpos alaprajzzal rendelkezik, a mellékhajó déli részéhez egy harangtorony illeszkedik.

1992 és 2002 nagyméretű restaurálást és helyreállítást hajtottak végre a templomon.

3. A szucsávai Keresztelő Szent János születése templom, ismertebb nevén Coconi, Beizadele vagy Domnite ortodox templomot 1643-ban építették, amelynek védőszentje Keresztelő Szent János születése.

A templom viszonylag kis méretű, magas és karcsú.

A díszítését a 17. századi moldovai építészeti elemek jellemzik, a moldvai művészet kibontakozásának időszakába, a munteniai művészeti elemeket ötvözve.

Az udvaron egy kút található, a fejedelmi udvar egykori csorgója.

A templomot 2004-ben felvették az Országos Műemléki Lista Szucsáva megyei nyilvántartott, országos jelentőségű műemlékei közé.

4. Szent Demeter templom

A Szent Demeter templom Ciprian Porumbescu településen található, a település neve régen Stupca volt.

A település a híres román zeneszerző Ciprian Porumbescu nevét kapta.

A templomot temető veszi körül, a temetőben található a zeneszerző sírköve, az Iraclie Porumbescu lelkész és író sírköve és a többi családtagé is.

5. Szent Mihály és Gábriel arkangyal templom

A templomot az ortodox gyülekezet tagjai építették 1871-1877 között.

A templom a Mihoveni falu központjában található és kereszt alakja van.

A település 9 km-re található Szucsáva várostól.

Az épület belseje 4 részre van osztva: elő pitvar, nyitott előcsarnok, hajó és oltár.

6. Sfantul Ioan cel Nou de la Suceava templom

A Sfantul Ioan cel Nou de la Suceava ortodox templom 1892 és 1896 között épült és a fau központjában található.

A templom érdekességei közé tartozik az, hogy 7 toronnyal rendelkezik.

Az épület belseje 4 részre van osztva: elő pitvar, nyitott előcsarnok, hajó és oltár.

7. Nasterea Maicii Domnului din Costisa fatemplom

A Nasterea Maici Domnului din Costisa fatemplom 1877-ben épült.

A templom Costisa falu temetőjében található Fratautii Noi községben.

Tölgyfából épült, magas fedélzetű templomon 2 kereszt található az egyik a keleti felén a másik a nyugati felén.

8. A Adormirea Maicii Domnului din Maritei fatemplom

A templom 1897 és 1900 között épült és a falu temetőjében helyezkedik el.

A templom fenyőfából készült "fecskefarok" épitkezési modszerrel.

A templomnak magas fedélzete van, teglalp formája és 3 toronnyal rendelkezik: egy nagy és kettő kissebb méretű.

9. Sfantul Nicolae din Colacu fatemplom

A templom 1800-ban épült Colacu faluban.

A templomot 2004-ben felvették az Országos Műemléki Lista Szucsáva megyei műemlékei közé SV-II-a-A-05522 számmal, ide tarozik maga a templom, a parohia és a harangtorony.

A templomot jellegzetes bukovinai fakerités veszi körül, a déli részén harang található.

10. Adormirea Maici Domnului din Cacica templom

Az Adormirea Maici Domnului templom romai-katolikus, 1904-ben épitette a Cacica fauban élő lengyel közösség.

2000-ben a pápa elismerte, hogy a templom fontos zarándokolási központ és a Basilica Minor címet adta a templomnak.

A templom neogótikus stílusban épült egy lengyelországi project alapján.

11. "Sf. Imparati Constantin si Elena" din Gura Humorului templom

A Sf. Imparati Constantin si Elena ortodox templom 1862-ben épült.

A templom először örmény, később lutheránus volt és a második világháború után ortodox templom lett.

A templom eredetileg örmény volt és Lusik Koilavian emlékezetére építették.

Az ortodox védőszent Szent Demeter.