Radóc az egykori Bukovina déli részén, hozzávetőleg 25 kilométerre délnyugatra a szeretvásári (Siret) határátkelőhelytől, és 37 kilométerre a megyeszékhelytől, Szucsávától található.

Az Északkeleti-Kárpátoktól keletre fekszik.

Jelenleg az észak-romániai Suceava megyéhez tartozik.

Az első világháborút lezáró békeszerződés Bukovina déli részét Radóccal együtt Romániához csatolta.

Radóc a 14. század közepén már egy virágzó település volt itt, ezért I Bogdán, az Államalapító elhatározta, hogy felépíti az ország legkitűnőbb templomát, amely a keleti ortodox püspökség székhelye lesz.

Bogdana kolostor Szent Miklós kolostortemplomot, a független és szabad Moldva megalapozása érdekében vívott harcaiért építtette Bogdan Voda.

Ez Észak-Moldva legrégebbről fennmaradt kőből épült temploma.

1360 körül épült egy fatemplom helyén.

A kolostor nagy kulturális múlttal rendelkezik, hiszen itt kapott helyet kolostori iskola, majd az itt működő nyomdában nyomtatták a Máramarosba és Erdélybe is eljutott könyveket.

A Habsburg időszakban Bukovina egyik legjelentősebb városának számított, ekkor nagyszámú német ajkú telepes érkezett a településre.

A radóci "Pogorarea Sfantului Duh" elnevezésű monumentális ortodox templom 1927-1961 között épült, 60 méter hosszú és 50 méter magas.

A templom tetőzete egy központi toronyból áll, amelynek tetején egy 6 méter magas és 4 méter széles kereszt áll.

131 kerek, különböző méretű ablak segíti a fény bejutását az épületbe. A templomon két magas kupolás torony található, amely az ortodox katedrálisokra emlékezteti a látogatót.