Bögöz (Mugeni) falu Romániában, Hargita megyében helyezkedik el.
Műemléktemplomáról és annak freskóiról híres község Székelyudvarhelytől 11 kilométerre, a Nagy-Küküllő és a Kányád-patak találkozásánál fekszik.
Területe ősidők óta lakott, Vizlok nevű dűlőjében bronzkori és 4. századi településnyomokra bukkantak.
A feltárt régészeti leletek azt bizonyítják, hogy mintegy 6500 éve megtelepedtek itt különböző embercsoportok.
Éltek itt dákok is, rómaiak is, akik Kr. u. 3. sz. végén hagyják el a területet.
Az ezt követő, majdnem nyolc évszázadon keresztül lakatlan volt a terület, majd a 9. század végén egy új népcsoport jelent meg, a besenyők.
Tőlük származik a helység neve, mely először írásos formában az 1333-as pápai tizedjegyzékben tűnik fel Bugus alakban.
A község központjában található a viszonylag alacsony kőkerítéssel kerített református templom, az egykori Udvarhelyszék egyik legszebb középkori temploma.
A templom 80 festett kazettából álló mennyezete 1724-ből, festett kórusa 1791-ből származik.
A szószékkoronát a Korda család készíttette 1749-ben, továbbá a festett úrasztal Borsai Nagy József készíttetett 1764-ben.
Egy igazi, még ma is a népművészetet aktívan gyakorló társadalom népesíti be a vidéket.
A népviseletek díszítésében is hűen tükrözúdik a helybéliek tehetsége és leleményessége.
A környék a népmuvészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.
Az étel nem is esik jól egy deci, "egy húzás" pálinka nélkül, mondják a helybeliek.
Látnivalók Bögözön:
Református templom freskókkal és - kazettás mennyezettel
Egykori kápolna nyomai
Ortodox templom
Tájház