A falunak 1576-ban már virágzó plébániája volt, a Barátos nevű helyen az eredeti templom helyére épített kis templom azonban 1762-ben összedőlt.

Mai Sarlós Boldogasszony temploma 1825 és 1830 között épült.

A falu határától északra az Ostoros vulkán kráterében található az Ördögtó, amely sok legendában feneketlen tóként jelenik meg.

A valóság azonban, hogy a tó fenekén mocsár van, hasonló a Szent Anna tónál található Mohoshoz, amely a nép ajkán Medvék fürdőjeként emlegetett.

A faluban van egy borvízforrás, amely palackozás után az "Izovrul Nou" szénsavas borvíz nevet viseli.

Itt van Románia legnagyobb kőbányája, ahol andezitet is bányásznak.

A környék a népmuvészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.

Ez a régió egy óriási szabadtéri múzeumnak tekintheto.

A térség erős vidéki jelleggel bír.

A falvak, a hűen őrzött hagyományok és színes népviseletek igen vonzóak a turisták számára.

Egy igazi, még ma is a népmuvészetet aktívan gyakorló társadalom népesíti be a vidéket.

A népviseletek díszítésében is hűen tükrözúdik a helybéliek tehetsége és leleményessége.

A fába vésett különböző díszítő formák megérzésen alapuló elrendezése a tökéletesség határát súrolja, egy formai mesevilágot alkotva, amelyben együtt léteznek az elvont geometrikus és jelképes formák és különféle növényi-, állati-, kozmikus-, és vallási motívumok.

Az étel nem is esik jól egy deci, "egy húzás" pálinka nélkül, mondják a helybeliek.