A gyimesi csángók havasi szórványtelepekből álló települése.

A Gyímes völgye sajátos "Patakország" az egykori csíkszék keleti határán, a Tatros folyó felső folyásánál.

A Tatros vize forrásvidékét három nagyközség lakói népesítik be: Gyímesfelsőlok, Gyímesközéplok és Gyímesbükk.

A gyímesi néptánccsoprtok kitartóan őrzik a régi, hagyományos táncokat és ők képzik a magját a tánctáboroknak is.

A tánckincsek három stílusrétegre oszthatók fel: magyaros, romános erdélyi férfi és párostáncok, illetve balkáni táncok.

Kis mértékben ásványkincsek is fellelhetők a Gyímesben, legismertebb a sötétpataki borvíz, reumás betegségek kezelésére alkalmas gyógyvíz.

A patak jobb oldalán egy népi fürdőt alakítottak ki, melynek három forrása közül kettőnek a vizét meleg fürdőként hasznosítják, a harmadikat pedig ivóvízként.

A Tatros völgyén tovább haladva még számos forrás jelenik meg, mégpedig a kénes-petróleumos forrás.

A hegyes vidéken az emberek állatenyésztéssel, pásztorkodással, fafeldolgozással, fakereskedelemmel és háziiparral foglalkoznak.

Ezt a vidéket középmagas hegyek, erdők, kaszálók alkotják.

Az étel nem is esik jól egy deci, pálinka nélkül, mondják a helybeliek.

A környék a népmuvészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.